Frekvenciaosztás elleni tiltakozás

Az újabb budapesti frekvenciák elsősorban a nagy országos rádióknak nem kedveznek, míg a Helyi Rádiók Országos Egyesülete (Heroe) a regionális és kisközségi frekvenciák meghirdetése ellen tiltakozik. Szombati Béla, az egyesület elnöke szerint a nyertesek olyan konkurenciát jelenthetnek a már a piacon lévő rádióknak, hogy azok működését akár lehetetlenné is tehetik. Magyarországon egyes adatok szerint 160, mások szerint 120 kereskedelmi rádió működik, szakértők szerint az elektronikus szolgáltatók mezőnye túlnépesedett. Németországban 220 rádió működik. Szombati Béla szerint a helyi rádiók közül 30-40 nyereséges.

Fischer András, a Danubius Sales House igazgatója lapunknak elmondta: a vezető rádiókra nincsenek különösebb hatással újabb helyiek üzembe állítása. A budapesti piac azonban teljesen megtelt, nem lenne szabad újabb frekvenciákat kialakítani, hiszen azok tartósan elvihetik a hallgatókat - véli a vezető.

Szakértők egyébként úgy vélik: az új szereplők nem önmagukban, sokkal inkább együtt jelentenek fokozódó nehézséget a vezető országos kereskedelmi adóknak: a Danubiusnak és a Slágernek. Az európai trend egyébként fordított: Olaszországban, Franciaországban, Németországban és számos más államban a helyi rádiók általában sokkal hatékonyabbak a piacon, mint az országos adók - mondta Szombati Béla.

A rádiópiacot nemcsak az újabb szereplők megjelenése terheli, hanem a műsorszolgáltatókra kirótt koncessziós díjak és a médiapiac reklámbevétele közötti különbség is. Amíg a Danubius rádió és az RTL Klub kereskedelmi csatorna közel azonos évi koncessziós és működési díjat fizet (1,3-1,4 milliárd forintot), addig a kereskedelmi tévék nettó 45, a kereskedelmi rádiók pedig 7-8 milliárd forintos hirdetési piacon osztozkodnak. (SK)