Gyenge reklámpiaci növekedés

Egy év alatt 30-ról 19 százalékra esett vissza a magyar reklámpiac növekedési üteme, ami az inflációt figyelembe véve a valóságban sokkal kisebb bővülést jelent - áll a kölni IP-Deutschland Advertising 2002 című felmérésében. Simon Zsolt, a Mediaedge:cia igazgatója lapunknak elmondta: becslések szerint az előremozdulás mértéke az idén is nagyjából infláció körüli érték lesz. A teljes reklámpiac 2000-ben nettó 111,6 milliárd forintot tett ki. A médiaköltés szempontjából legmeghatározóbb szektorban, a televíziók esetében, közülük is elsősorban az RTL Klubnál figyelhető meg jelentős árbevétel-növekedés, ennek mértékére jellemző, hogy nyárra telítődött a televízió hirdetési kapacitása. Ugyanakkor komoly érvágást szenvedtek a közterületi hirdetők, mivel a módosított reklámtörvény értelmében az év elejétől megszűntek a dohányhirdetések.

Somlói Zsolt, a MindShare Médiaügynökség Kft. ügyvezető igazgatója szerint sem tapasztalható nagyobb méretű növekedés a magyar reklámpiacon. Sőt, mint mondja: a legtöbb szektorban szinten tartás tapasztalható. Érezhető csökkenés figyelhető meg ugyanakkor az információtechnológiai szektorban, valamint a pénzügyi szolgáltatások területén is. Az idén kiugró változást a választás előtt a kormányzat közéleti kommunikációja jelentett. Somlói Zsolt a reklámpiac várható alakulásával kapcsolatban elmondta: extenzív növekedésre, azaz újabb szektorok, rajtuk keresztül pedig újabb hirdetők megjelenésére továbbra sem lehet számítani.

A magyar televíziócsatornák tavaly 23 százalékkal nagyobb hirdetési bevételt kasszíroztak, mint egy évvel korábban. Ezt a piaci szegmenst továbbra is a Tv 2 és az RTL Klub fölénye jellemzi, a két kereskedelmi adó ugyanis a reklámtorta 90 százalékát adja. A felmérés készítői ígéretesnek tartják a Viasat 3 szereplését, mely a 2000-es indulás utáni évben megkétszerezte piaci részesedését.

A nyomtatott sajtótermékek összességében 14 százalékos bővülést értek el, a napilapok és a magazinok csaknem azonos mértékben tudták növelni bevételeiket. A felmérés készítői szerint 2002-ben az infláció mérséklődése miatt a hirdetésre fordított nettó összegek nagyobb mértékű növekedésnek indulhatnak.

A rádióadók reklámforgalmának növekedési üteme elmaradt az átlagtól, a 8,8 százalékos bővülés az inflációt figyelembe véve csaknem stagnálásnak számít. Az internetes hirdetési piac viszont egyenesen zuhanni kezdett, míg 2000-ben még évi 360 százalékos növekedést ért el, 2001-ben már csak 30 százalékkal voltak hajlandók többet költeni világhálós hirdetésre.

A felmérés adatai szerint Európa-szerte a magyarhoz hasonló folyamatok játszódtak le. Míg 2000-ben az ezredforduló, a labdarúgó Európa-bajnokság, az olimpia és az amerikai elnökválasztás eseményei már eleve biztosították a reklámbevételeket, a gazdaság és a fogyasztóerő növekedése tovább javított a számokon. Tavaly viszont nagy események híján csak az árak emelésével tudták fenntartani az ágazat növekedési ütemét. Az internetes gazdasági csodavárás elmúltával a költségcsökkentésre kényszerülő társaságok rövid időn belül a hirdetési büdzsé jelentős viszszafogását határozták el. A hullám már áprilisban érezhetővé vált a brit szigeteken, és őszre az egész kontinenst elárasztotta.

A legnagyobb csapást a nyugat-európai napilapok szenvedték el, melyek az új gazdaság reklámjainak legnagyobb felvevői voltak. A korábbi felfutásból kisebb arányban részesülő magazinjellegű termékek viszont most kevesebbet vesztettek.