A határidő szorításában
Ny. megyei bírósági tanácselnök
Az automatikus cégbejegyzés lehetőségének a megteremtése az 1998-ban hatályba lépett új cégtörvény számos újítása közül az egyik legjelentősebb (és tegyük hozzá, a legvitatottabb) intézménye volt. A jogintézmény célja az volt, hogy kizárja a cégbejegyzési eljárás hosszú ideig, akár évekig történő elhúzódását, ami az új törvény életbelépése előtt elég gyakori volt. Ugyanakkor a forgalom biztonsága, a cégek és partnereik, valamint az állam érdeke egyaránt az volt és az ma is, hogy a cégek alapításának és az adataikban történő változásoknak a bejegyzése a lehető legrövidebb időn belül megtörténjen. A cégeljárásban a jogi képviseletet már a korábbi cégtörvény egyik nagyobb módosítása kötelezővé tette, ezzel a kérelem előterjesztésénél a szakszerűség feltétele biztosítva lett. A jogi személyiség nélküli cégeknél pedig, a kkt.-nál és a bt.-nél az új cégtörvény egyszerűsített eljárást vezetett be. Ezek a körülmények viszont együttesen nemcsak indokolttá, hanem lehetővé is tették azt, hogy a cégbejegyzési eljárás befejezésére meghatározott időpontot állapítson meg a törvény.Ezt a határidőt a cégtörvény 30 napban állapította meg, kimondva azt, hogy a cégbíróságnak a bejegyzési és változásbejegyzési ügyekben legkésőbb a kérelem érkezésétől számított 30 napon belül döntenie kell a bejegyzésről vagy annak az elutasításáról. (Ennek a határidőnek a számításánál azonban nem lehet figyelembe venni a maximálisan 45 napban megállapítható, hiánypótlásra felhívó cégbírósági végzésnek a postára adásától a hiányok pótlásáig eltelt idejét.)
Ha a cégtörvényben meghatározott határidőben a cégbíróság nem hoz érdemi határozatot, további nyolc napon belül a cégbíróság vezetőjének az intézkedésére kerül sor a kérelem szerinti bejegyzésre vagy annak a teljes, illetve részleges elutasítására, vagyis a kérelem érdemi elbírálására.
Ha viszont e határidőn belül sem történik meg egy cég bejegyzési, illetve változásbejegyzési kérelmének az érdemi elbírálása, akkor a fentebb írt határidők letelte után - vagyis a kilencedik napon - a cég bejegyzése, illetve változásbejegyzése minden külön bírói intézkedés nélkül, a kérelem szerinti tartalommal, a törvény erejénél fogva automatikusan létrejön. Az automatikus bejegyzés után, a bejegyző végzés közlésénél és a mellékletek záradékolásánál, a cégbíróságnak az általános szabályok szerint kell eljárnia.
A Legfelsőbb Bíróság cgf. VII. 32 020/2000 számú határozatában, egy betéti társaság cégbejegyzési eljárása során benyújtott fellebbezésnél mondta ki azt, hogy a cégbejegyzés a törvény erejénél fogva is létrejön, ha a cégbíróság, illetve a cégbíróság vezetője nem intézkedik a törvényben előírt határidőn belül. A jogesetben szereplő bt. 2000. május 2-án terjesztette elő a bejegyzés iránti kérelmét. A cégbíróság 2000. május 9-én kelt és május 29-én postára adott, május 30-án kézhez vett végzésével, elutasítás terhe mellett, 15 napos határidő biztosításával kötelezte a bt.-t a végzésében felsorolt hiányok pótlására.
A cég képviselője 2000. július 1-jén benyújtott kérelmében a hiánypótló végzés hatályon kívül helyezését kérte az abban írt kötelezettségeknek mint szükségteleneknek az egyidejű mentesítése mellett. A cégbíróság nem adott helyt a bt. kérelmének, ehelyett 2000. július 3-án kelt végzésével, a hiánypótlás elmulasztására való hivatkozással, elutasította a cég bejegyzés iránti kérelmét. A bt. az elutasítás elleni fellebbezésében az elutasító végzés megváltoztatását és a cég bejegyzésének az elrendelését kérte.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság elutasító végzését megváltoztatta, és az elutasítást mellőzve megállapította, hogy a cég bejegyzése a kérelem szerinti tartalommal, 2000. június 28-án létrejött. A cégbíróságnak ugyanis a cégtörvény fentebb hivatkozott előírásai szerint 2000. június 19-ig döntenie kellett volna a bejegyzés iránti kérelemről. Döntés hiányában a cégbíróság vezetője június 27-ig intézkedhetett volna az érdemi határozat meghozataláról. Ezek hiányában viszont a cég bejegyzése, a cégtörvény alapján, június 28-án, a törvény erejénél fogva, a kérelem szerinti tartalommal, automatikusan létrejött.
A cgf. VII. 31944/2000 számú döntésében a Legfelsőbb Bíróság ismét hangsúlyozta azt, hogy a cégtörvény, a bejegyzési eljárás tekintetében, szigorú határidőket állapít meg. A konkrét ügyben pedig az elsőfokú bíróság ebben az esetben sem tartotta be ezeket a határidőket. Ezért a Legfelsőbb Bíróság, az elutasítás elleni fellebbezési eljárás során, ez esetben is megállapította, hogy a bejegyzés az adott ügyben, a törvény erejénél fogva, megtörtént.
Az automatikus bejegyzés új intézménye, illetve a szoros határidők miatt a cégbejegyzési eljárások során a cégeknek és a jogi képviselőknek is fokozottan figyelniük kell a cégtörvényben megállapított határidőket, szembesítve azokat saját eljárási cselekményeik határidejével. (X)
