Túlfizetett, önző topmenedzserek
Nagyjából a nyugat-európai trendeket követve, ám egyes részkérdésekben azoktól eltérően ítélik meg Magyarországon a topmenedzserek javadalmazását, illetve a legfelsőbb vezetők motivációit, viselkedését. Az Ausztriára, Belgiumra, Dániára, Finnországra, Franciaországra, Hollandiára, Nagy-Britanniára, Német-, Olasz-, Spanyol-, Svéd-, Magyar-, Cseh- és Lengyelországra kiterjedő felmérés azt a - nem túl meglepő - megállapítást eredményezte, hogy a lakosság szerint a vállalatok legfelsőbb vezetői túl vannak fizetve. Magyarországon a megkérdezettek 48 százaléka szerint keresnek túl sokat a topmenedzserek; ám kor szerint nagy a véleményszóródás. A 14-29 éveseknek ugyanis csak 43, a 30-49 éveseknek már 47, míg az 50 évesek és idősebbeknek 52 százaléka ítél így.
Míg háromból két nyugat-európai szerint a csúcsmenedzserek összes járandóságát és kedvezményüket nyilvánosságra kellene hozni, Közép-Európában négy válaszadóból három képviseli ezt a nézetet, Magyarországon pedig csak 55 százalék. Az idősebbek ennél a kérdésnél is szigorúbbak, mint a fiatalabbak, az alacsonyabb iskolai végzettségűek nagyobb arányban támogatnák a törvényi szabályozást, mint a képzettebbek, lakóhely szerint pedig a falusiak közül többen részesítenék előnyben a nyilvánosságot, mint a városlakók körében. Szabályozza vagy behatárolja-e a kormány a topmenedzserek jövedelmét? A nyugat-európaiak 56, a közép-európaiak 76, ezen belül a magyarok 63 százaléka szerint igen a válasz erre a kérdésre. Érdekes viszont, hogy ellenzi az állami beavatkozást a dánok 67, németek 57 és a hollandok 56 százaléka.
A válaszadók zöme (83 százaléka) szerint az igazgatósági elnökök elsősorban saját érdekeikkel törődnek. Majdnem ugyanennyien vélik azt, hogy a topmenedzserek nem mindig őszinték. A megkérdezett magyarok 21 százaléka tartja őszintének a nagyfőnököket.
Mi mennyire áll a legmagasabb szintű vezetők figyelmének középpontjában? Ebben a kérdéskörben a magyarországi vélekedés eltér az európai átlagétól. A tőzsdei árfolyamot és a vállalat részvényeseit, illetve a részvényeseket a válaszadók 42 százaléka említette, s csak 21 százalék gondolja azt, hogy törődnek az alkalmazottak érdekeivel, miközben 83 százalék szerint a topmenedzserek többsége saját érdekeit érvényesíti. Magyarországon ugyanakkor csak 16 százalék véli, hogy a legtöbb felső vezető szem előtt tartja az alkalmazottai érdekeit. Viszont 87 százalék tartja úgy, hogy a legtöbb nagyfőnök saját érdekeit nézi.
"Ha kedvező a gazdasági helyzet, akkor abból ne csak a felső vezetés profitáljon" - ebben nagy az európai egyetértés. Ugyanis 40 százalék szerint ha emelkedik a részvények árfolyama, akkor minden alkalmazott fizetésének nőnie kellene. Magyarországon a válaszadók csak 35 százaléka látja így. Érdekes, hogy míg a vállalati csődveszély esetén a nyugat-európaiak 30 százaléka szerint a felső vezetés dönthet az elbocsátásokról, addig nálunk csak 21 százalék adna ilyet jogokat a topmenedzsereknek. (NVZs)
