Fúzióra lép a Konica és a Minolta

A Konica, a világ harmadik legnagyobb fotófilmgyártó cége és a Minolta, az egylencsés fényképezőgépek piacvezetője úgy ítéli meg, hogy jelenleg - a digitális kamerák terjedésével - jobb üzleti lehetőségek rejlenek az irodai berendezésekben, mint a fotózási ágazatban. A Minolta árbevételének zömét már most is ezek a berendezések teszik ki, s a Konicának is több bevétele van irodagépekből, mint fotófilmekből.

A két társaság már eddig is együttműködött a fénymásoló-, valamint a festékhenger-üzletágban, s a fúzió mellett szólt az is, hogy az utóbbi időben mindkét vállalat, de különösen a Minolta gyengébb üzleti eredményeket produkált a korábbiakhoz képest. Ugyanakkor egyikük sem tudta igazán kihasználni a digitális kamerákban rejlő lehetőségeket.

A két vállalat megállapodása értelmében részvénycserével az idén augusztusban létrehozzák a Konica Minolta Holdingot, a részvénycsere arányát a felek január 16-án határozzák meg. Együttes árbevételük meghaladhatja majd az évi ezermilliárd jent (8,4 milliárd dollár), ami azonban még mindig csak egyharmada a Canon, Japán legnagyobb, irodai berendezéseket gyártó vállalata és kétharmada a Ricoh, a második legtekintélyesebb gyártó árbevételének. A holdingnak az a célja, hogy 2006-ban együttes árbevételük elérje az 1,3 ezer milliárd, nyereségük a 150 milliárd jent, miközben a létszámot az elképzelések szerint 2005-re négyezerrel csökkentik a mostani 38 500-ról.

A piac általában megelégedéssel fogadta a fúzió hírét - ennek köszönhetően emelkedett mindkét társaság részvényeinek árfolyama -, mert úgy ítélik meg, hogy a gyártók számának csökkenése jó hatással lehet a fotóipar jövőjére. Ugyanakkor elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy a Minolta gondjai megterhelhetik a Konicát, továbbá hogy a fúzió esetleg nem jár komoly szinergiahatásokkal.

Bár a Konica és a Minolta fúziója többek között a digitális kamerák terjedésével magyarázható, ez nem jelenti azt, hogy "temetni" kellene a hagyományos fényképezőgépeket, a fotópapíripart. Piaci elemzők úgy vélik, hiába beszéltek az elmúlt öt-tíz évben a hagyományos fotóipar haláláról, a digitális kamerák terjedése nem volt olyan gyors ütemű, mint amire korábban számítottak. Egyrészt azért, mert az emberek nem váltanak túl gyorsan, másrészt azért, mert ezek a berendezések sokak számára még mindig elég drágák. A tendencia azonban mindenképpen a digitalizáció fejlődés irányába mutat; az iparág fejlődését jól jellemzi a fotóiparban használt ezüst iránti kereslet alakulása: a felhasználás 4 százalékkal csökkent 2001-ben, 210 millió unciára az egy évvel korábbi 219 millióról. Ugyanakkor a digitális fényképezőgépek száma megkétszereződhet 2004-ben, míg a hagyományos gépeké mindössze 9 százalékkal bővül majd. Jelenleg világszerte 1,15 milliárd hagyományos és 57 millió digitális fényképezőgép van forgalomban. (KK)