Szigorodtak a foglalkoztatást ösztönző támogatások feltételei
Az idén ismét változtak a foglalkoztatást ösztönző támogatások feltételeit lefektető szabályok. 1996 júliusában lépett hatályba az eredeti jogszabály - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény (foglalkoztatási törvény) egyik végrehajtási rendeleteként. Az elmúlt években több módosítás történt a szabályozási rendszerben, amelyet az idén január 1-jétől tovább változtat a 2002 novemberében kibocsátott foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszteri rendelet.
A foglalkoztatási törvény és a végrehajtására kiadott miniszteri rendelet tíz kiemelten fontos foglalkoztatást elősegítő támogatásokat tartalmaz, melyek részben a munkáltatónak, részben a dolgozónak nyújtanak segítséget. A felsorolt célok közül az önfoglalkoztatás, illetve a megváltozott munkaképességű személyek támogatása pályázat, a többi segítség kérelem alapján igényelhető a foglalkoztatás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központtól. Ez utóbbi alakszerű közigazgatási határozattal dönt, majd kedvező elbírálás esetén szerződésben rögzíti a támogatás részletes feltételeit, így a szerződésszegés jogkövetkezményeit is.
A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás - a felsoroltakon túl - nem nyújtható más munkáltatóhoz történő kirendelés esetében sem, továbbá ha erre az átirányításra a munkáltató működési körében keletkezett ok miatt kerül sor. Hasonlóképpen nem nyújtható ilyen segély a munkaerő-kölcsönzés esetében.
A felsorolt rendelkezés módosult, mégpedig úgy, hogy a hivatkozott speciális jogviszonyok alatti munkavégzés időtartama nem számít be a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás alapján vállalt továbbfoglalkoztatás időtartamába. Ez azt jelenti, hogy az idén január 1-jétől e támogatás keretében kötelezően vállalt - a támogatási idővel megegyező időtartamú - továbbfoglalkoztatás ideje nem számít be az előbbiekben említett tilalmazott időtartamba. Például ha a munkáltató megkapja a foglalkoztatás bővítését szolgáló segélyt, és egy évre a munkavállaló után annak keresete 50-100 százalékáig terjedő munkabér-támogatást kap, ugyancsak további egy évre foglalkoztatni kell a dolgozót.
Az egyéves foglalkoztatási idő alatt például a kirendeléses jogviszonyban töltött idő nem számít be a továbbfoglalkoztatási időtartamba, hanem ez utóbbi időszak a kirendelés időtartamával meghosszabbodik, és csak a kirendelés (átirányítás, kölcsönzés) időtartama alatt nem igényelhető a támogatás.
A munkahelyteremtési és -megőrzési támogatás szabályai között új rendelkezésként az előbbiekben ismertetett szabály lép hatályba megfelelő értelmezéssel január 1-jétől. Ezen belül a munkahelymegőrzés jogcímén igényelt támogatásnál is az előbbi szabályokat kell alkalmazni: az itt is legfeljebb egy évig történő kötelező továbbfoglalkoztatás időtartamába nem számít be a kirendelés, az átirányítás és munkaerő-kölcsönzés.
A munkahely-megőrzési támogatás lényege az eredeti szabályozás szerint az, hogy ha a munkáltató csak létszámleépítéssel tudná fenntartani a vállalkozást, a felmondással érintett dolgozó munkabérének és járulékainak 25-75 százalékáig terjedő mértéke megtéríthető legfeljebb egyévi időtartamra. (A munkabér és járulékai 50-90 százalékáig terjedhet a támogatás, ha minimálbérről van szó, vagy megváltozott munkaképességű személy a létszámleépítés alanya, továbbá ha csökkentett, 4-6 óráig terjedő napi munkaidő bevezetésére kényszerült a munkáltató.)
A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatási szabályai ugyancsak változnak január 1-jétől: a kirendelés, az átirányítás és a munkaerő-kölcsönzés időtartama nem számít be a kötelezően vállalt foglalkoztatási időtartamba.
