Csalódott külföldi befektetők

Becsapva érzik magukat azok a külföldi, elsősorban amerikai befektetők, akik a kilencvenes évek közepétől szénhidrogén-kutatásokat végeznek Magyarországon - mondta Szabó György, a TDE Kft. ügyvezető igazgatója. A bányatörvény szerint ugyanis a termelők szabadon értékesíthetik a felszínre hozott kőolajat és földgázt, a hatályos gáztörvény szerint azonban csak a Molnak adhatják el azt.

Az elmúlt nyolc évben mintegy 50 millió dollárt fektettek be Magyarországon azok a zömmel amerikai olajtársaságok, amelyek koncessziós alapon vagy kutatási engedéllyel szénhidrogén után kutatnak. Tíz cégről van szó - mondta Szabó György. Ezek az elmúlt két évben az ellentmondásos szabályozás miatt visszafogták fejlesztéseiket. Ennek ellenére egyikük komoly földgázmezőt talált, méghozzá egy olyan területen, ahol korábban erre nem számítottak. Márciusban várhatóan a termelést is megkezdi.

A szakértő szerint az értékesítési korlátozás bizonyos értelemben az új gáztörvény tervezetében is szerepel. Ebből leginkább azt hiányolják a külföldi befektetők, hogy a termelők általában nem jelennek meg a szövegtervezetben. A hivatalos indoklás szerint azért nem, mert a bányatörvény szabályozza működésüket.

Szakmai körökben teljesnek mondható az egyetértés, hogy a jelenlegi gázrendszer teljesítőképessége határán áll. Ezt megerősítette Szemmelveisz Zoltán, a Mol Rt. igazgatója is, aki a minapi konferencián elmondta: az elmúlt két évben éppen azt a hozzávetőleg egymilliárd dollárt vesztette el a Mol Rt. a gázüzleten, ami az ellátásbiztonság fenntartása érdekében szükséges beruházásokra kellett volna.

Az előrejelzések szerint 2010-ig Magyarország éves gázigénye 15-16 milliárd köbméterre növekszik, ennek szerződéses fedezete 2007-2008-ig biztosított. Jelentősebb befektetések - a tárolók kapacitásának bővítése - nélkül 2006-2008 táján gondok lehetnek az ellátással - véli a Mol-vezető.