Fúrnak a faipari vállalatok
A közelmúltban a Magyar Energia Hivatal (MEH) szervezésében a biomassza-felhasználással kapcsolatos kérdésekről egyeztettek a tüzelőanyag-váltásra készülő erőművek, az erdőgazdaságok, az erdészeti hatóság, a faipar képviselői és a környezetvédők.
A magyar erdők éves gyarapodása 12-12,5 millió köbméterre tehető, ebből az Állami Erdészeti Szolgálat 2000-ben 9,2 millió köbméter kitermelését engedélyezte az állami erdőgazdaságoknak - mondja Tóth Gábor, az Ipoly Erdő Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese. A gyakorlatban azonban csak 7,3 millió köbméternyi fát döntöttek ki, vagyis majdnem 2 millió köbméternyi az erdőkben, lábon maradt. Fa tehát van bőven.
Erre alapozta tüzelőanyag-váltási programját az amerikai AES tulajdonában álló Borsodi Energetikai Kft. is. A kazincbarcikai erőműben jelenleg szénporral fűtik a kazánokat. Vécsy György ügyvezető igazgató a Világgazdaság érdeklődésére elmondta, hogy az idén megkezdődött, öszszesen mintegy 10 millió dolláros fejlesztés eredményeként a kazánokat folyamatosan faapríték-tüzelésűre állítják át. A beruházás finanszírozásában - Magyarországon elsőként a nemzetközi emissziókereskedelmi szabályoknak megfelelően - a holland kormány is részt vesz, egy tavaly december végén aláírt szerződés értelmében. Az erőműtársaság tízéves tüzelőanyag-szállítási szerződést kötött négy környékbeli erdőgazdasággal, köztük az Eger és az Ipoly Erdő Rt.-vel. Hasonló lépésre készül a pécsi Pannonpower Rt. is, a "tűzifa" szállításáról már ők is megállapodtak a Mecsek Erdő Rt.-vel.
A magyar faipar termelésének egyharmadát adó jelentősebb forgácslapgyártók, a Mofa Rt., az Interspan Rt. és a Falco Rt. azonban nem nézik jó szemmel az energetikában a tüzelőanyag-váltási programot. Fekete Lajos, a Falco Rt. vezérigazgatója a Világgazdaság érdeklődésére elmondta, hogy a tüzelőanyag-váltással alapvetően nincs gondjuk. Viszont az erőművek által a megújuló energiaforrások felhasználásával - például fatüzeléssel - előállított áramot a közüzemi villamosenergia-nagykereskedő államilag meghatározott áron köteles átvenni. Ezzel a falemezgyártók kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek Fekete Lajos szerint, hiszen ők termékeiket piaci alapon és áron értékesítik. Hozzátette: jelenleg is faanyaghiányban szenvednek, s ezért már eddig is visszafogták fejlesztéseiket. A megoldás szerintük az volna, ha a folyamatosan jelentős tüzelőanyag-igényt támasztó alaperőműveket nem fatüzelésűre állítanák át, s ezzel együtt megkezdődne az "energiaerdők" telepítése. Tóth Gábor szerint ma sincs faanyaghiány Magyarországon. Az erdőgazdaságok azonban veszteségesen nem termelik ki a fát. Ha az erdőgazdaságok megfizetnék a fa piaci árát, úgy megfelelő mennyiségű alapanyaghoz jutnának - mondta az Ipoly Erdő Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese.
A kazincbarcikai erőmű ebben azt évben mintegy 150 ezer, jövőre 200-280 ezer köbméternyi fát tervez felhasználni. Hasonló nagyságrendű igénnyel jelentkezhet a piacon a pécsi erőmű is, vagyis még a felét sem vennék fel annak a mennyiségnek, amely kitermelhető volna, de mégis az erdőkben marad. Tóth Gábor szerint egyszerűen arról van szó, hogy a forgácslapgyártók az erőművek megjelenése miatt a fapiacon kibontakozó árversenytől tartanak. Ez egyébként nemcsak a három jelentősebb magyarországi, de két olaszországi faipari társaságot is érzékenyen érinthet.
