Mivel jelenleg még nem lehet tudni, hogy mi okozta a Columbia űrrepülőgép katasztrófáját, azt is korai lenne megmondani, hogy a balesetnek milyen következményei lesznek a Boeing repülőgépgyárra, illetve társára, a Lockheedre nézve. A társaság a legjelentősebb üzleti partnere a NASA-nak, s mint ilyen nehéz helyzetbe kerülhet a megrendelések elmaradása miatt. Elemzők véleménye szerint a katasztrófa minden eddiginél súlyosabb válságba sodorhatja a vállalatot, amely megszenvedte a 2001. szeptemberi terrortámadások következményeit, s megrendeléseinek, valamint forgalmának csökkenését volt kénytelen elkönyvelni tavaly.

A chicagói székhelyű Boeing 1996 óta gyártja az űrsiklókat, illetve a fő rakéta-hajtóműveket, miután átvette a Rockwell Internationaltől a gyártási programot, s a Lockheed Martinnal létrehozott vegyesvállalat végzi az űrrepülőgépek karbantartását, illetve felelős az egész program lebonyolításáért. Bár az amerikai űrprogramok első számú felelőse a NASA, egy-egy űrsikló útjának gyakorlati lebonyolítása a Boeing és a Lockheed United Space Alliance (USA) névre keresztelt közös vállalat dolga a tervezéstől a földi irányításon át a fellövésig. Ezért a Columbia katasztrófája rendkívül kritikus helyzetbe hozhatja a céget, ha kiderül, hogy - amint azt pillanatnyilag feltételezik - valamilyen szerkezeti hiba okozta a gép tragédiáját. Ez egyszersmind megkérdőjelezi azt is, hogy helyes volt-e a NASA-nak a 90-es évek közepén hozott döntése, hogy magáncégekre bízza az űrrepülőgépek működtetését, az űrkutatási programok lebonyolítását.

Hírügynökségi beszámolók szerint a Boeingnek a NASA-val folytatott együttműködéséből évente kétmilliárd dollár árbevétele származik, ez éves forgalmának nagyjából négy százalékát teszi ki. Mivel a polgári repülőgépek iránti kereslet megcsappant az utóbbi időben, a hangsúly a hadiipari, illetve az űrprogrammal kapcsolatos megrendelésekre tevődött át, s most ez utóbbi került veszélybe a katasztrófa miatt. A Boeing vezérigazgatója a tavalyi eredmények ismertetése kapcsán még a múlt héten azt közölte, hogy az iraki háborús készülődéssel összefüggésben több bombát gyártanak. A másik nagy kérdés, hogy mi lesz a nemzetközi űrállomásprogram sorsa, hiszen az űrsiklók indítása ehhez a programhoz kapcsolódott, s itt is a legfőbb beszállító a Boeing.

Az elemzők arra is emlékeztetnek, hogy a Columbia katasztrófája ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy nem kellene-e felszámolni a meglévő űrsiklóflottát, s helyettük csatasorba állítani az űrrepülők új generációját. Ha ez így lesz, akkor a Boeing és a Lockheed nem járhat rosszul, kivéve, ha a megbízást egy másik kisebb s esetleg olcsóbban dolgozó társaság kapja.