A nukleáris áramtermelésnek nincs alternatívája

Az atomerőművek hosszú távú esélyeinek értékeléséhez legelőször is azt érdemes tisztázni, hogy az emberiség folyamatosan növekvő energiaszükségletét milyen forrásból lehet kielégíteni. Vajda György előadásából kiderült, hogy az előrejelzése szerint a világ jelenlegi ellátásában hozzávetőlegesen nyolcvanszázalékos szerepet játszó ásványi tüzelőanyagok, úgynevezett műrevaló vagyonából nem. Szerencsére - jegyezte meg - a műrevaló vagyon folyamatosan nő, ahogy a geológiai kutatás, a termelési technológia fejlődése és a határköltség emelkedése kitermelésre érdemesnek minősíti át a feltételezett és reménybeli vagyont. A teljes prognosztizált igény kielégítésére azonban a teljes reménybeli ásványi energiahordozó-készlet sem volna elegendő, a nem hagyományos szénhidrogén-előfordulásokat is termelésbe kellene vonni.

A megújuló energiaforrások jelenleginél lényegesen nagyobb arányú felhasználását egyelőre akadályozzák a fajlagosan magas beruházási költségek. A megújuló források kis energiasűrűsége miatt az energiát nagyméretű, sok anyagot igénylő berendezésekkel kell összegyűjteni, a legtöbb megoldás átalakítási hatásfoka alacsony, ráadásul az időszakos rendelkezésre állás miatt energiatárolóról vagy háttérkapacitásról is gondoskodni kell. Mindezek alapján Vajda György úgy vélte, a jubileumi konferencián tartott előadásában, hogy az energiaforrásokban mutatkozó hiány pótlására - jelenlegi tudásunk alapján - csak az atomenergia jöhet számításba. Az atomerőművekben és a más típusú alaperőművekben termelt villamos energia átlagos önköltsége között nincs alapvető különbség, viszont nagyon lényeges az eltérés a fajlagos beruházási költségekben, aminek csökkentése a nukleáris energetika kulcskérdése - folytatta Vajda György. Különösen élessé válik ez a gond a villamosenergia-rendszerek liberalizálása miatt, mivel az erőműépítés a magántőke feladatává válik, amely a gyorsan megtérülő, olcsó megoldásokat preferálja. A tipizálással viszont egyrészt egyszerűsíthető és ezáltal olcsóbbá tehető az atomerőművi berendezések gyártása, ráadásul az engedélyezési eljárás is lerövidíthető. A legfejlettebb számítástechnikai módszerek alkalmazásával pedig a bonyolult vezérlési rendszerek is egyszerűsíthetők, a biztonság csökkenése nélkül.

A versenyképesség növelésének egy másik útja az atomerőművek élettartamának megnövelése. Az atomerőművek új konstrukcióit eleve 50-60 éves üzemeltetésre tervezik, az üzemben levők többségének élettartama pedig viszonylag kis ráfordítással meghosszabbítható a biztonság sérelme nélkül - magyarázta Vajda György. A megoldás üzleti értékét tükrözi, hogy Amerikában megindult az öreg atomerőművek felvásárlása, az erőművek fele már néhány erre specializálódott társaság tulajdonába került. Az új tulajdonosok új nukleáris blokkok építését is tervezik, amiben nemcsak a kormányzat támogatását élvezik, hanem - főleg a kaliforniai villamosenergia-rendszer összeomlásainak hatására - a társadalom egyetértését is.

Vajda György szerint a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbításához jelentős nemzeti érdek fűződik. Egyrészt növeli a nagy importhányad miatt sérülékeny energetikai ellátásbiztonságot. Másrészt az atomerőműnek - mint a legolcsóbb villamosenergia-forrásnak - nagy szerepe van a nemzetközi összehasonlításban is alacsony villamosenergia-árszínvonalunk megőrzésében, ami fontos tényezője az életszínvonal és a gazdasági versenyképesség alakulásának.

Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy Európában nehezebb a társadalmi támogatás megszerzése, mint az Egyesült Államokban; a nukleáris erőművek léte több helyütt politikai kérdéssé vált, s egyes európai országokban még a kitűnően működő erőművek leállítását is elhatározták. Ezek a döntések Vajda György szerint nem érdemi vizsgálatokon alapulnak, a kormány szavazóbázisának elvesztése miatti félelmében határozott így - jegyezte meg az akadémikus a húszéves évfordulón tartott előadásában.

Az atomenergetikával szembeni ellenérzés lényegében három feltételezésre alapul: nem zárható ki egy a csernobilihez hasonló újabb katasztrófa, a radioaktív hulladékok hatása nem közömbösíthető, az atomerőművek előmozdítják a nukleáris fegyverek elterjedését.

Részben a csernobili tapasztalatok alapján az atomerőművek biztonságát világszerte oly mértékben megnövelték, hogy hasonlóan súlyos katasztrófa előfordulása kizárható - adta meg azonnal a választ is a felvetésekre Vajda György. Természetesen radioaktivitás kijutásával járó kisebb balesetek nem lehetetlenek - ismerte el -, de ezek miatt az erőművek környezetében élők egyéni kockázata nem nagyobb, mint a más veszélyes üzemek környezetében élőké.

A kis és közepes aktivitású, 30 évnél rövidebb felezési idejű radioaktív hulladékok végleges elhelyezése szakmailag megoldottnak tekinthető (amit Püspökszilágyi is igazol), csupán a telephely kijelölését akadályozzák nálunk az érdekek generálta álviták - folytatta Vajda György. A nagy aktivitású hulladékok elhelyezése stabil geológiai formációban, néhány száz méteres mélységben reális elképzelés, aminek lehetőségét maga a természet is igazolta, mivel néhány helyen (például Gabonban) egymilliárd évvel ezelőtt zajlott spontán láncreakciók termékeit a transzportfolyamatok nem hordták szét. Azonban a társadalom nem bízik a hosszú idejű felügyelet megvalósíthatóságában, az ellenzés miatt ilyen tárolók még sehol sem létesültek, bár a törvényhozás néhány országban (USA, Svéd-, Finnország) már kijelölte a telephelyet. Remélhető, hogy a fűtőelemek 50-100 éves átmeneti tárolása elég idő a mindenki számára elfogadható megoldás megtalálására.

Jelenleg politikailag elképzelhetetlen, hogy a sok kis nemzeti tároló helyett néhány alkalmas helyen nagy nemzetközi tárolót hozzanak létre. De talán felülkerekedik a józan ész, és sikerül létrehozni az együttműködést ennek a sokkal olcsóbb és sokkal biztonságosabb megoldásnak a megvalósítására. Egy másik, ígéretes lehetőség a jelenleg intenzíven kutatott transzmutáció, ami neutronbesugárzással a hosszú felezési idejű izotópokat rövid felezési idejű vagy stabil izotópokká alakítja. E laboratóriumokban már igazolt eljárás nagy léptékű megvalósíthatósága mindenki számára megnyugtató megoldást jelentene a nagy aktivitású hulladékok sorsára.

Akárhogyan is, az energiapolitikai megfontolások egyértelműen az atomenergia szükségességét támasztják alá, és mintha enyhülne a társadalmi elutasítás is. A nemzetközi energetikai elemzések gyakran nem tartották a fenntartható fejlődést alátámasztó létesítményeknek az atomerőműveket, újabban azonban kitérnek pozitív szerepükre az ellátásbiztonság növelésében és a környezetszennyezés csökkentésében - állapította meg Vajda György akadémikus Pakson, az 1-es reaktor húszéves évfordulója alkalmából rendezett konferencián.