A piaci viszonyok uralják a borgazdaságot

A szőlőtermelők jövedelemviszonyai alapvetően a felvásárlási áraktól függenek az EU-ban. Brüsszel itt nem folyósítja a kiemelt ágazatoknak járó közvetlen kifizetéseket, és úgynevezett intervenciós szőlőárakat sem állapít meg. Az agrártárca szerint ennek ellenére várható, hogy az átvételi árak a belépés után nőnek az elmúlt évek 45-50 forintos kilónkénti áraihoz képest. Ezt valószínűnek tartja Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára is. Árrobbanásra azonban nem számít, mert szerinte az árakat inkább az alapvető közgazdasági folyamatok határozzák majd meg.

Az EU-s szabályozás lehetőséget nyújthat arra, hogy Magyarország továbbra is előállíthassa az eddig megszokott, évi 4-4,5 millió hektoliteres bormennyiséget - véli a főtitkár. A termelőknek azonban szigorú szőlőkataszteri nyilvántartás kell majd vezetniük.. Ennek hiányában semmilyen EU-s támogatáshoz nem juthatnak. A csatlakozással az FVM szerint is élesedhet a verseny a hazai piacon. Ezt előreláthatólag nem az uniós import bővülése okozza, mivel a ma-gyar-EU kereskedelem már az elmúlt években is vámmentesen zajlott. Az importnövekedés az EU-n kívüli országokból (elsősorban Dél-Amerikából) valószínűsíthető, mert a jelenlegi, 40 százalék körüli magyar vámszintet 9 százalékos egységes uniós vám váltja fel.

Az EU-n belül a különféle borok eltérő szabályozás alá esnek. A minőségi termékeknél Brüsszel nem szól bele a sokszor speciális nemzeti szabályozásba. Az asztali borok és a must piacán viszont más a helyzet, mert az EU több központi intézkedést is alkalmaz az egyensúly megőrzésére. Ilyen a borlepárlás, a magánraktározás, a szőlőlékészítés, illetve a bor-, a szőlőlé vagy a szőlőmust exportjának támogatása. Az intézkedések már a belépéstől 100 százalékban kiterjednének Magyarországra is.

A belépéssel a bortermelőknek vállalniuk kell, hogy borászati melléktermékeik (törköly, seprő) egy részét kötelezően lepároltatják, vagy más módon - akár megsemmisítéssel - kivonják a piacról. Ezzel Brüsszel azt akarja elérni, hogy a melléktermékek túlzott kipréselésével ne készüljenek gyenge minőségű borok. Elejét akarják venni a borhamisításnak is. A kötelező lepárlás minimális mennyiségét a melléktermékek alkoholtartalma alapján állapítják meg: ennek el kell érnie a megtermelt borban lévő alkohol 10 százalékát. E szabályozás nálunk a seprőnél évi 250-270 ezer hektolitert, a törkölynél 55-60 ezer tonnát érintene. A lepároltatás 25 hektós termelés felett lenne kötelező, ez alatt egyéb (megsemmisítési) módszer is választható. Az EU csak a költségeket téríti meg.

Brüsszel a csatlakozás után hozzájárul a meglévő szőlőültetvények újratelepítéséhez. Teljesen új ültetvényeket viszont már nem hozhatunk létre. Elképzelhető, hogy a tiltás azokra a területekre nem vonatkozik, amelyeket a gazdálkodók - engedélyezett módon - a belépés előtt öt vagy nyolc évvel vágtak ki. Ehhez a magyar bortörvény módosítására és további egyeztetésekre lesz szükség. E lehetőségekkel a mai, 92 ezer hektárnyi szőlőterület nőhetne is.

A belépéskor meglévő ültetvények újratelepítéséhez az EU hektáronként 7 ezer euró (mintegy 1,7 millió forint) szerkezetátalakítási dotációt nyújt. Általánosságban csak a teljes terület 1,5 százalékát (nálunk 1400-1500 hektárt) lehetne így újratelepíteni évente. Ennél nagyobb ütemnél a többlettelepítéseket saját forrásból (maximum 7 ezer eurós hektáronkénti átlagtámogatással) kellene finanszíroznunk. A tagállamok saját hatáskörben dönthetnek egyes ültetvények véglegesen kivágásáról is EU-s dotációk mellett. E területeket később nem telepíthetik újra.