A titok: pontos elszámolás

Számtalan vitát szült már, hogy pontosan meddig is terjed a könyvelő felelőssége akkor, ha az adóhivatal hiányosságokat fedez fel a dokumentációban. A vállalkozók azt szeretnék elérni, hogy a könyvelőnek kelljen megfizetnie az adóhivatal által megállapított adóhiány összegét és a késedelmi pótlékot is. Ezzel szemben a könyvelők általában csak a kirótt bírságot, s a hitelkamatot meghaladó késedelmi pótlék összegét vállalják magukra.

Egyre több vitás kérdésben kell döntenie a bíróságnak. A perek legtöbbször kármegosztással végződnek, ugyanis nehéz bizonyítani, melyik fél mikor hibázott, s mi alapján dolgozott a könyvelő, még akkor is, ha a két fél szerződést kötött. A szóbeli megállapodásnál pedig tanúra is szükség lenne, aki igazolná a felek által elmondottakat.

Általánosságban elmondható, a könyvelőnek minden esetben figyelmeztetnie kell ügyfelét, ha gyanús bizonylatot talál (ha feltételezhető, hogy nem működő vállalkozás fiktív számlájáról van szó), s azt is jeleznie kell, ha szerinte nem lehet kiadásként elkönyvelni valamely számla ellenértékét. Ha az ügyfél felhatalmazza a könyvelőt, hogy az aggályok ellenére számolják el a kérdéses bizonylat ellenértékét, azt csak írásos megállapodás mellett ajánlott megtenni, amelyben a vállalkozó vállalja a felelősséget - mondja Zara László, a Magyar Könyvviteli Szolgáltatók és Adótanácsadók Országos Egyesületének Elnöke.

A könyvelői típushibák közé tartozik, hogy egy tételt többször is rögzítenek. Ez főleg akkor fordul elő, amikor az ügyfél még magánál tartja az eredeti számlát - például mert annak ellenérté-

két még nem fizették ki -, s csak egy másolatot ad át a könyvelőnek, később pedig az eredeti példányt is belekeveri a többi bizonylat közé.

A vállalkozók sokszor késve juttatják el a bizonylatokat a könyvelőhöz. Ez különösen a havi vagy negyedéves általános forgalmi adó bevallásakor jelenthet gondot. Az éves áfabevallóknál még rosszabb a helyzet, mert sokan évente egyszer-kétszer járnak a könyvelőnél, s a bizonylatok egy részét elhagyják.

A könyvelők általában nem vállalják, hogy gondoskodnak a banki átutalásokról, bár többen kitöltik a megbízási nyomtatványokat. Megállapodástól függ, a könyvelő vagy a vállalkozó ad-

ja-e fel a bevallást, s azok késedelmes postázása miatt kirótt bírság megfizetése melyik felet terheli. A megfelelő szerződés megkötéséről a vállalkozásnak kell gondoskodnia. (OG)