Agyi kórok és gyógyításuk
Az információáradat, ha nem tudunk bánni vele, vagy zárkózottá teszi az embert, vagy nem kellő befogadása pszichiátriai bajokat idéz elő - mondta Freund Tamás akadémikus, az MTA KOKI igazgatója, miközben emlékeztetett rá: nyolc éve az Amerikai Egyesült Államokban a nonprofit DANA alapítvány úgy döntött: évente egy héten át igyekeznek a nem szakemberek számára hozzáférhetővé tenni az agykutatás újabb eredményeit.
Halász Péter, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet professzora egy ismert, ám a köznapi emberek számára még napjainkban is rácsodálkozásra okot adó betegségről, az epilepsziáról beszélt, ami gyakori kisiklása az agy működésének. A populáció fél-egy százaléka érintett, s a kutatásoknak köszönhetően jelenleg tízféle gyógyszer áll e betegek rendelkezésére. A gyógyszeres terápia általában használ, tehát már nem az utolsó mentsvár a sebészeti beavatkozás.
Ugyancsak az agy megbetegedése a leépülés, a demencia (elbutulás), amiről Szirmai Imre, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának professzora tartott előadást. Úgy fogalmazott: az a jó, amikor a test és a lélek harmonikusan, együtt öregszik, ám gyakori, hogy az egyik megelőzi a másikat. Diszharmónia az is, ha valaki különféle mesterséges beavatkozásokkal igyekszik fiatalítani magát, ám még nagyobb a baj, ha a lelki folyamatok előzik meg a testi öregedést, ha a gondolkodás részfunkciói, a dolgok felfogása, a munkamemória, a figyelem, a gondolkodás károsodik.
A demenciát okozó betegségek között említette az Alzheimer-kórt, az idegsejtek patológiai elváltozását. A kór leggyakrabban 50 év felett alakul ki. Tünetei éppen az említett memóriakárosodás, a dolgok megjegyzésének és megőrzésképességének a zavara, az ítéletalkotás gyengülése. Gyakori a beszédzavar. Sajnos a betegség feltartóztathatatlanul halad előre, amit különféle gyógyszerekkel lehet befolyásolni.
Szirmai professzor másik betegségként a Parkinson-kórt említette. Becslések szerint hazánkban 20 ezer körül van az érintettek száma. A szakirodalom szerint ez a betegség az 50 év körüli férfiaknál gyakoribb. Jellemzője az arc merevsége, a kezek, a fej remegése, általános mozgásszegénység. A kór lényege: a központi idegrendszer egyik nagyon fontos ingerületátvivő anyaga, a dopamin normális termelődése szenved csorbát, ez váltja ki az említett tüneteket. A betegség élettani hátterét jól ismeri már az orvostudomány, de a kiváltó okokról ez nem mondható el. A kezelés alapvető formája a dopamin pótlása gyógyszerekkel. A terápián túl idegsebészeti műtétet is alkalmaznak.
A hazai találkozón Détári László, az ELTE élettani és neurobiológiai tanszékének profeszszora a élő szervezet bioritmusával kapcsolatban elmondta: az azonos időszakokban megjelenő "események", a légzés, a szívdobogás, az agyhullám belső irányítottságú, ám bizonyos külső tényezők által is meghatározott, például a madarak éneklését az alkonyat váltja ki. A biológiai óra arra jó, hogy a környezetben bekövetkező változásokat - áradás, apály; tél, nyár - előre jelezze.
