Érdekharc a Petrom körül
Három érdekcsoport küzd az 1,15 milliárd euró alaptőkéjű állami tulajdonú Petrom többségi részesedéséért. Elsőként az osztrák OMV és az Egyesült Arab Emirátusok királyi családjának tulajdonában lévő Petroleum Investment Company társulása. A második tábort a RAFO Onesti vállalatcsoport az amerikai Halliburton olajipari társasággal alkotja. Ez utóbbi céget három éve még Dick Cheney jelenlegi amerikai alelnök irányította. A harmadik csoportba az orosz Lukoil érdekköre tartozik. Értesülések szerint Vagit Alekperov Lukoil-elnök szövetségese a több mint hatvanezer fős Petrom szakszervezetének elnöke, a szakszervezetnek pedig a részvények tizede van a kezében.
A múlt hónap közepéig összesen huszonegy befektető jelezte érdeklődését a román ipari privatizációs hatóságnál, köztük az Exxon Mobil, a Shell, a Jukosz, a Rosznyeft és a TotalFinaElf mellett megtalálható a Mol is.
A Mol Rt. valóban érdeklődik a további romániai üzleti lehetőségek iránt, így vizsgálja a a Petrom privatizálásának feltételeit is - tájékoztata lapunkat a társaság sajtóosztályának munkatársa. Ám még korai lenne az esetleges pályázatról bármit mondani, hiszen még meg sem hirdették a romániai olajcéget. (A Mol Rt. romániai leányvállalata növekvő mennyiségi forgalommal, ám veszteségesen zárta az elmúlt évet.)
A Transindex által a messze legerősebbnek tekintett három érdekcsoportot számos neves román magánszemély és romániai közép- és kisvállalat egészíti ki. A Petrom ugyanis évente közel egymilliárd euró értékben köt szerződéseket helyi alvállalkozókkal, a privatizáció által pedig ezen szerződésállomány megfeleződhet. Érthető tehát, hogy a kisebb román cégek igyekeznek megfelelő stratégiai szövetségest találva túlélésüket biztosítani.
A The Wall Street Journal ugyanakkor rámutat: a Kaszpi-tengertől nyugatra tartó tervezett kőolajvezeték üzemeltetésében stratégiai fontosságú üzleti szerepet játszhat a Petrom. E vezeték által ugyanis az USA biztosíthatná magának a kőolajat arra az esetre, ha a közel-keleti országok többé nem adnának el neki kőolajat. A Constanta-Trieszt vezeték, más néven a Délkelet-európai vezeték napi 660 ezer hordónyi kőolajat lesz képes Európába szállítani. A területileg érintett román, horvát és bolgár kormány tavaly szeptemberben már áldását adta a stratégiai beruházásra. Ez a tény önmagában is felértékeli a Petrom-részvényeket. (MDE)
