Felelnek a kültagért
A társasági törvény tiltja, hogy a betéti társaság korlátozottan felelős kültagja képviselje a vállalatot. Ám ez nem jelenti azt, hogy a bt. cégjegyzésre jogosult tagja nem adhat a kültagnak meghatalmazást ügylet lebonyolítására - mondta ki a Legfelsőbb Bíróság (LB). Az ügyben egy bt. kültagja lízingszerződést kötött egy drága rádiótelefonra. A cég átvette a készüléket, törlesztette a díjat, de az utolsó részlettel adós maradt. A lízingbeadó a bírósághoz fordult, elsősorban a cégtől, illetve a beltagoktól követelve az elmaradt összeget. A társaság beltagjai ugyanis saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a bt. adósságaiért. A perbefogottak azzal érveltek: a kültag nem jogosult a társaság képviseletére, így az általa kötött szerződés a céget nem kötelezi.
Az első-, majd a másodfokú bíróság a lízingbeadó javára döntött. A másodfokú fórum határozatának indokolásában kitért arra, hogy a bt. kültagja valóban nem jogosult a cég képviseletére. Nincs azonban akadálya annak, fejtette ki, hogy a társaság ügyvezetésére és képviseletére jogosult beltagja a kültagot megbízza valamely ügylet megkötésével, illetve, ha az felhatalmazás nélkül jár el, azt a cég képviselője utóbb jóváhagyhatja. A perbeli esetben a kültag a cég nevében, álképviselőként járt el. Az általa kötött szerződést a vállalat nem kifogásolta, így a Ptk. szerint a bt. vált a szerződés alanyává. Következésképpen a fizetési kötelezettség a céget, illetve a beltagokat terheli.
A beltagok az LB-től kérték a határozat felülvizsgálatát, ám hiába. Az LB megerősítette a korábbi bírósági döntéseket, kitérve arra: a cég, illetve a beltagok jóváhagyták a kültag ügyletét. A bt. kifizette a vételár induló öszszegét és a lízingdíjak nagy részét. Így a beltagok nem hivatkozhatnak eredményesen arra, hogy nem terheli őket felelősség a cég tartozásáért.
