Ki hívhatja össze az rt. közgyűlését?
A részvényesek a társaság irányításával, az üzletvezetéssel és azok ellenőrzésével kapcsolatos jogaikat közvetlenül a legfőbb szervi üléseken, a közgyűlésen gyakorolhatják. Ezért a közgyűlés összehívásának, hatáskörének és megtartásának a törvény és ennek alapján a bírói gyakorlat kiemelt jelentőséget tulajdonít. Ez magyarázza például a - régi gt. alapján hozott, de ma is irányadó - legfelsőbb bírósági iránymutatást (Cgf. VII. 31 762/92), hogy a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben a részvényesek minden esetben csak közgyűlésen határozhatnak. S még közgyűlési felhatalmazás alapján sem dönthetnek ilyen kérdésekről ülésen kívül. A közgyűlést, főszabályként, az rt. igazgatósága hívja össze; így például az évi rendes közgyűlést és a törvényben meghatározott esetekben a rendkívüli közgyűléseket is. A felügyelőbizottság köteles azonban a rendkívüli közgyűlést összehívni akkor, ha megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, létesítő okiratba, közgyűlési határozatba ütközik, vagy egyéb okból sérti az rt. vagy a részvényesek érdekeit.
A gt.-ben meghatározott esetekben a könyvvizsgálónak kell kezdeményeznie a közgyűlés összehívását, például akkor, ha olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy az fb tagjainak a felelősségét vonja maga után.
Akkor pedig a cégbíróság hívja össze a közgyűlést, ha az a törvényességi felügyeleti eljárás során szükségessé válik, illetve ha azt a könyvvizsgáló szabályszerű indítványára az igazgatóság nem hívja össze, és erről a könyvvizsgáló értesíti a cégbíróságot. Továbbá ha a gt. [51. § (1) bekezdés], illetve a létesítő okirat rendelkezése alapján az arra jogosult részvényesek szabályszerűen előterjesztett indítványára nem hívja össze az igazgatóság a legfőbb szervi ülést, s az indítványozók teljesítik a törvényi feltételeket, vagyis előlegezik a szükséges költségeket és biztosítják a megtartáshoz elengedhetetlen egyéb feltételeket.
Ilyen részvényesi indítvány esetén az igazgatóság haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül köteles intézkedni a közgyűlés összehívásáról. A Legfelsőbb Bíróság (Cgf. II. 30 899/91) iránymutatása szerint, szabályszerű indítvány esetén, az igazgatóság a közgyűlés összehívását nem teheti függővé "sem célszerűségi, sem racionális, sem érzelmi, sem egyéb megfontolásból", vagyis az összehívás kérdésében nincs mérlegelési joga a szabályszerű kérelemnél, hanem köteles összehívni a közgyűlést. Az igazgatóság mulasztása esetén, az indítványozók kérelmére, a cégbíróság hívja össze a közgyűlést.
