Kijátszott munkavállalók?
Égető szükség van a munkavállalói résztulajdonosi programot (mrp) szabályozó törvény módosítására, mert a jelenleg érvényes jogi szabályozás visszaélésekre ad lehetőséget. Néhány cégnél az mrp-szervezet tagjainak egy szűk köre az évek során a jogszabály hiányosságai révén megnövelte a szervezeten belül saját tulajdonrészét. A szervezet megszűnésével - azaz akkor, amikor az mrp a vállalat tulajdonosai felé az utolsó törlesztőrészletet befizeti, és a szervezet nem tart meg egyetlen részvényt sem - az mrp-tulajdonból magánvagyon lesz.
Négy technika terjedt el az mrp-dolgozók tulajdonának kisajátítására. Első - törvénybe nem ütköző -, hogy kft.-kbe szervezik ki a munkavállalókat, akiknek így, a munkaviszony megszűnésével, automatikusan megszűnik az mrp-tagsága is. Az mrp-ben maradó kevesek maradnak tulajdonosai a privatizáció idején megvásárolt vagyonnak, melynek törlesztése továbbra is az összes dolgozó - köztük az üzemeltető kft.-kbe kiszervezettek - által megtermelt nyereségből történik. Ezzel a technikával a privatizáláskor mintegy 50 milliárd, most ennek sokszorosa, összesen mintegy 505 milliárd forint saját tőkével bíró cég vagyonának tetemes részét kitevő mrp-vagyon kevesek közt osztódik el - vélik szakértők.
Második technika, hogy az mrp-szervezet - törvénybe szintén nem ütközően - a törlesztés ideje alatt a forgalmi érték legalább 50 százalékán visszavásárolja a kilépett vagy kiléptetett mrp-részvevő munkavállalóktól az addig tulajdonukba adott vagyonrészt, ám új mrp-tagokat nem szervez be. Változatlan mértékű mrp-tulajdonra így tehát egyre csökken a részvevők száma. A tulajdonos munkavállalók, akik mielőbb pénzt szeretnének látni részesedésükből, és akik nincsenek tisztában a cég értékével, inkább megválnak részesedésüktől.
Korábban törvényes volt, de ma már az EU-konform új társasági szerződésbe ütközik, hogy a jövedelmezően működő társaságoknál a volt tulajdonos munkavállalóktól társasági szerződés segítségével vásárolják fel a valós érték töredékét képező névértéken a résztulajdont a dolgozók kilépéséig. A társasági szerződésben arra kötelezik a volt munkavállalókat, hogy ha az mrp-ben kedvezményesen megszerzett résztulajdonukat a kilépésüket követő hat hónapon belül nem adják el a társaság munkavállalójának, akkor kötelesek a társaság részére névértéken átruházni az addig megszerzett résztulajdonukat. Az is előfordult, hogy hiába nyereséges a cég, a többségi tulajdonos nem fizet osztalékot az mrp-nek.
A formálódó új mrp-törvénybe - mely valószínűleg még ebben a hónapban a kormány, s áprilisban a T. Ház elé kerül - több garanciális szabály is beépül. A jogszabály-módosítás egyebek közt kimondja: a cégtől való jövedelem arányában kell felosztani az mrp-vagyont, attól legfeljebb 25 százalékban lehet eltérni; az mrp-tagok egymás közt már a törlesztés alatt is értékesíthetik a tulajdonukba került mrp-vagyonrészeket; már a törlesztés alatt is kaphatnak osztalékot a hitelből szerzett résztulajdonuk után, az üzemeltető társaságokba átléptetett munkavállalók megtarthatják, s ha igénylik, visszakapják mrp-tagságukat.
Mindemellett a Középületépítő Rt. mrp-szervezete 25 százalékos részesedésének magántulajdonba kerülésétől tart Kemecsei József, a vállalat szakszervezeti elnöke, mrp-szervezőbizottságának volt tagja. Az általa aggályosnak tartott ügylet akkor következne be, amint az mrp-szervezet rendezné a részesedésének megvásárlásához 1993-ban felvett hitel utolsó, mintegy 60-70 millió forintos törlesztőrészletét. Ezzel a szervezet megszűnne, majd tulajdona az mrp 45, zömmel a vezetőség soraiból kikerülő tagja között lenne felosztva. Bár a szervezetnek még hét éve van a hiteltörlesztésre, a szakszervezeti vezető szerint azért a sietség, mert az mrp-törvény módosítására hamarosan sor kerül. A cég divízióiból - asztalos-, lakatos-, kőműves-, szerkezetépítő- stb. - ugyanis az évek során kft.-ket alakítottak. Reméli, a fentiekre nem kerül sor. Marjai László, az egyébként nyereséges cég portfólióigazgatója, mrp-részvevő nem erősítette meg, hogy az utolsó törlesztőrészlet kifizetésére készül a szervezet. Hozzátette: nem ismeri a törvénytervezetet.
Az egykor járműipari külkereskedelemmel foglalkozó Mogürt Rt. 1992-es privatizációja idején a megalakult mrp-szervezet 331 főből állt, mely a társaság akkori létszámának közel fele volt. A szervezet a cégben 94,4 százalékos tulajdont szerzett, ennek fele készpénzhányad volt, azaz a befizetéssel egyidejűleg tulajdonba került. Az rt. jegyzett tőkéje ma 1,3 milliárd forint, létszáma 25 fő, az mrp-szervezet tíz főből áll. A cég veszteséges működése miatt 1994-ben az egyes kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységeket önálló társaságokba (kft.-kbe) szervezte. Doncsev Tosóné, az mrp-szervezet elnöke azonban határozottan cáfolja, hogy ezzel a dolgozók kijátszása volt a cél. "Az átszervezést az erősen változó gazdasági környezet indokolta.
A megalakult kft.-kbe 190 fő került, közülük azonban mindössze 80-an voltak mrp-tagok. Nekik lehetőséget biztosított az rt. vezetése arra, hogy konvertálják részesedésüket az újonnan létrehozott kft.-kbe, erre azonban nem volt igény. A szervezet nemrégiben az E-hitel meghosszabbítását kérte, így a fennálló mintegy 27 millió forint tartozás törlesztésére 2004 decemberéig kerül sor."
Visszaélések mindig vannak, ám a Magyarországon ma is működő mintegy 200 mrp-tulajdonú cég nagy részénél nem tapasztalható ilyesmi - hangsúlyozza Mocsáry József, a törvénymódosítást kezdeményező és előkészítő Tulajdonos Munkavállalók és Társaságaik Országos Szövetségének ügyvezető elnöke, az mrp-törvényt módosító tárcaközi bizottság szakértője.
