Nem kellően mobil a munkaerő

A munkaerő alacsony mobilitási hajlandósága jelenti az egyik legnagyobb nehézséget a kelet-közép-európai térség befektetőinek. Az elbocsátást követően ötből négy munkavállaló nem lenne hajlandó elköltözni azért, hogy új munkahelyet találjon. Az alkalmazottak mindössze 13 százaléka vállalná csak lakóhelye végleges elhagyását magasabb fizetésért - írja a cseh helyzetet feltérképező tanulmányra hivatkozva a Prague Business Journal.

Magyarországon a munkavállalók mobilitását nagyban nehezíti a hazai merev lakásszerkezet. Szociológus szakértők szerint a mainál sokkal több bérlakásra lenne szükség, úgy, mint Nyugat-Európában. A mobilitás hiánya közlekedési kérdés is. Amíg Magyarországon 30-40-50 kilométert csúcsidőben több mint egy óra alatt lehet megtenni, addig nem várható el, hogy a munkavállaló ilyen távolságra járjon naponta dolgozni.

A mobilitás nemcsak a földrajzi helyváltoztatást, hanem a tanulást, az "agyak mobilizálását" is jelenti - véli Devecz Miklós, a Magyarország keleti és nyugati felén is jelentős üzemeket fenntartó és az egyik fő hazai foglalkoztatónak számító Flextronics cég stratégiai és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója. Szerinte mindkettő természetes velejárója kell, hogy legyen a gazdasági fejlődésnek. Magyar-, Cseh- és Lengyelország azonban e téren együttesen az utolsó előtti helyen áll a világ fejlettebb országait tömörítő OECD-ben.

Átlagosan a bruttó hazai termék négy százalékát fordítják oktatásra, ez az arány csak Mexikóban alacsonyabb.

A képzés annál is lényegesebb, mert a nemzetgazdasági és vállalati hatékonyság szempontjából is fontos költözködési hajlandóság a szakemberek tapasztalata szerint a képzettség fokával arányban változik. Gátat jelent azonban, hogy a tanulmányok utáni kezdőfizetés sok helyen a munkanélküli-juttatásnál alig valamivel több, valamint az, hogy a munkavállalók jelentős része államilag támogatott bérlakásokban él, így elköltözéssel ezt a kedvezményt is kénytelen lenne feladni - fogalmaz a cseh tanulmány. Magyarországon a Flextronics tapasztalata szerint az alkalmazottak négy gyár közötti költöztetése csak akkor számított sikeresnek, ha az átmeneti volt, és előre meg tudták mondani, hogy mikor lehet visszatérni. Nehézségeket vet föl azonban az "ingázás" is, az akár 30-50 kilométeres körzetből a dolgozókat az üzembe szállító busz költsége ugyanis valójában nem számolható el a vállalatnál. A magyar előírások áfa-visszaigénylést csak akkor tesznek lehetővé, ha a vállalat igazolja, hogy az adott távon és időpontban az utazás tömegközlekedéssel nem oldható meg, ennek dokumentálási nehézségei azonban a gyakorlatban lehetetlenné teszi a kedvezmény alkalmazását.

A német Kunert-csoport tulajdonában lévő Halaspack Csomagolóanyag Bt. vezérigazgatója, Bodrogi József is megerősítette, nincs értelme, hogy egy álláshirdetést mondjuk a Dunántúlon vagy Budapesten megjelentessenek. A gyakorlat az, hogy betanított dolgozókat a helybéli lakosok közül vesznek fel, míg a szakképzett, felsőfokú végzettséget igénylő állások betöltésére legfeljebb 30 kilométeres körzetből választanak jelölteket, mivel a társaság lakást nem tud biztosítani a munkavállalónak. A tapasztalat azt mutatja, hogy ilyen távolságból az emberek még hajlandók a napi ingázásra, s a kiskunhalasi cégnek is megéri, hogy az utazási költségeket fizesse.

A győri Audi Hungária Motor Kft.-hez a szakmunkások legfeljebb 50-60 kilométeres körzetből ajánlkoznak munkára, de csupán akkor, ha utazásukat megszervezi a cég - tájékoztatott Lőre Péter pr-igazgató. Az országosan megjelentetett álláshirdetésekre ennél távolabbról nem jelentkeznek, noha a cégnél albérleti hozzájárulást fizetnek, illetve kedvezményes lakásvásárlási hitelre is van lehetőség. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében azonban nem tapasztal ilyen korlátokat a tíz éve működő társaság.