Reklámbefogadó hazai netezők
A magyarországi internetezők általában nagyobb fogyasztók, mint a világhálós kapcsolattal nem rendelkezők.
Ez a célcsoport jól elérhető, és tagjai bizonyos netes reklámokat elfogadnak - foglalja öszsze Klenovszki János, az NRC Kft. ügyvezető igazgatója a cége és a TGI Magyarország Kft. által nemrég a 18-69 éves korosztályban végzett internetes felmérés eredményeit.
Az elmúlt években az internetezők véleménye a reklámokról alapvetően megváltozott. Míg 2001-ben 53 százalék tartotta elfogadhatónak a hirdetőcsíkokat, ez az arány 2003-ra 31 százalékra csökkent. A legkevésbé kifogásolt online hirdetési formának a nyereményjátékkal egybekötött hirdetés mutatkozott a felmérés szerint, ezt a válaszadók 47 százaléka tűri el. Emögött több mint 10 százalékkal lemaradva a hírlevélben történő reklámozás áll, s még hátrébb az e-mail reklám és a szponzorált weblap következik az elutasított hirdetések listáján.
A legkevésbé elfogadott reklámozási forma a felmérés szerint kéretlen levélreklám, illetve a számítógépes egér mozgását követő hirdetés. A megrögzött reklámellenesek aránya egy év alatt lényegében alig változott, az internetezőknek mindössze csak 8 százaléka utasít el minden formát.
Legtöbben - az ötezer megkérdezett 91 százaléka - továbbra is elektronikus levelezésre használják az internetet.
Magazint, híreket 83 százalék olvas, információt TGI által a megkérdezett tábor négyötöde keres. Szoftvert, zenét, filmet és képet elsősorban férfiak töltenek le. Szintén főként ezt a csoportot érdeklik inkább a tőzsdei információk, ahogyan az online vásárlás is. Az online vásárlás egyébként még mindig csupán az internetezők 13 százalékánál fordul elő.
A világhálós filmeket (40 százalék), illetve a tömörített zenei anyagokat (30 százalék) internetről letöltők aránya egy év leforgása alatt 40, illetve 30 százalékra nőtt.
Az internetezők között továbbra is nagy a budapestiek aránya, bár egy év alatt valamelyest csökkent: 29 százalékról 27-re esett.
A gyakori internetezők 26 százaléka megyeszékhelyen, 22 százaléka más városban, 25 százaléka falun internetezik.
