Visszafogottabb béremelések
Három fő magyarázata nevesíthető az elmúlt két év gazdasági racionalitástól elszakadó béremeléseinek: a cégek többsége jócskán túlbecsülte az inflációt, a minimálbér emelése jelentős terhet rótt a gazdálkodókra, illetve a közszféra jövedelemnövekedése erőteljes húzóhatást fejtett ki a vállalatokra - derül ki a Kopint-Datorg Rt., valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézetének közös tanulmányából.
Ugyanakkor nem tart az Accor-Pannónia szállodalánc humánerőforrás-igazgatója attól, hogy a közszféra béremelései elszívó hatást gyakorolnának a vendéglátó- és a szállodaiparra. Hajtó Zoltán szerint ugyanis az ágazatban kínált jövedelmek kellően vonzóak. A cég béremelési gyakorlatával kapcsolatban elmondta: januárban átlagosan az inflációnál 2 százalékkal nagyobb mértékben emelték a béreket, októberben pedig - az uniós bérfelzárkózás jegyében - 2,5 százalék garantált, s várhatóan további 2,5 százalék, a cég eredményétől függő emelést hajtanak végre. A közszféra béremelései miatt bizonyos munkakörökre kevesebb a jelentkező a Tescónál, ám elszívó hatásról túlzás lenne beszélni. A cég éves bérköltsége tavaly és tavalyelőtt 8 százalékkal nőtt. Az idei béremelés júliusban lesz esedékes - mondta Dobák András humánpolitikai igazgató. Az idén valamivel az infláció alatt nőnek a Xeroxnál a bérek - közölte Ángyán Dóra humánerőforrás-vezető.
Tavaly és tavalyelőtt a magyar gazdaságban a bérek 8, illetve 12 százalékot meghaladó mértékben növekedtek, miközben a bruttó hazai össztermék 3,8, majd 3,3 százalékkal bővült. Mivel a foglalkoztatottak száma lényegében változatlannak tekinthető az időszak alatt, a termelékenység növekedését a GDP bővülésével azonosíthatjuk. Ebből az következik, hogy a jövedelmek a termelékenységnél 2001-ben több mint kétszer, 2002-ben pedig több mint három és félszer nagyobb ütemben nőttek. Elgondolkoztató tehát, hogy miért voltak hajlandóak a gazdaság szereplői ilyen nagy ütemű tehernövekedést felvállalni.
Egyfelől tetten érhető, hogy a cégek nem bíztak a jegybank által kitűzött inflációs célok teljesülésében, így béremeléseikben jóval nagyobb pénzromlási szorzót érvényesítettek. A várakozások egységessége azonban nem változott önbeteljesítő jóslattá. Az éves átlagos tényadat 5,3 százaléka messze elmaradt az átlagosan előre jelzett 6,1 százaléktól.
Másfelől komoly nyomást gyakorolt rájuk a 2001 utolsó negyedévétől a közszférában meginduló bérkiáramlás, amelyet a tavaly szeptemberi 50 százalékos béremelés követett. Mindezek eredményeként pedig megfordult a verseny- és a közszféra jövedelmi helyzete: míg a korábbi években az előbbi markánsan vezetett, az utóbbi néhány hónap eredményeként a különbség a visszájára fordult. Szellemi foglalkozásúaknál a versenyszféra ugyan még vezet, de a fizikai dolgozók már a közszektorban keresnek jobban, ami jelentékeny elszívó hatást és béremelési kényszert okoz a vállalatoknál - vélik a kutatók.
A harmadik tényező a minimálbér kétszeri jelentős mértékű növelése: a felmérés tanúsága szerint az emelés elsősorban a kereskedelemben és az idegenforgalomban jelentett komoly terhet, de pozitív korreláció mutatható ki a cég méretének növekedésével, a külpiaci aktivitással és a vállalatban lévő magyar tulajdon arányának emelkedésével is. (MDE-TTE)
