Vitatott gáztörvénytervezet
"A jelentősebb piaci szereplők szerint komolyabban át lehetne dolgozni a gáztörvény tervezetét, ám közös érdek egy olyan törvényi szabályozás, amely keretként szolgál az árszabályozáshoz, a piacnyitáshoz" - mondta Drucker György, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának főtitkára korábban a Világgazdaság érdeklődésére. Egyes szakértők szerint a leginkább az kifogásolható, hogy több érdekcsoport is belobbizott módosításokat a szövegtervezetbe az egyeztetések után. Az MDF gazdasági kabinetének vezetője, Ékes József szerint vissza kellene vonni a tervezetet, főleg, mert Brüsszelben már dolgoznak az új közösségi gázdirektíván, s célszerű lenne a magyar gázpiaci jogszabályt egyből összhangba hozni a közösségi elvárásokkal.
A tervezet módosítaná a Magyar Energia Hivatal (MEH) vezetőinek jogállását. Kaderják Péter, a hivatal elnöke a minap egy sajtóbeszélgetésen úgy vélte, csorbítaná a MEH függetlenségét, ha a hat évre kinevezett elnök és elnökhelyettesek helyett ezentúl a gazdasági miniszter által megbízott főigazgató és főigazgató-helyettesek irányítanák a szervezetet. Jelezte: ez a módosítás nem szerepelt abban a szövegváltozatban, amit januárban a kormány is tárgyalt.
Ékes József véleményére a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) a következő választ adta közleményében: a földgázellátásról szóló törvényjavaslat már az EU által készített irányelv-módosítások figyelembevételével készült. Ha az Országgyűlés a jelenlegi beterjesztett változatot nem módosítja lényegesen, a javaslat nem szorul változtatásra.
Ellentétben Ékes József képviselő úr felvetésével, az EU-irányelvhez hasonlóan, amely nem ismeri a befagyott költség fogalmát, a magyar törvényjavaslat sem foglalkozik ezzel a kérdéssel. A hosszú távú szerződések miatt keletkező problémák megoldására a tervezet az irányelvben szereplő kezelési módokat tartalmazza. A gázipari vállalkozások éppen ezért elégedetlenek a törvénynek ezen szabályozási elemével, mert a villamosipari gyakorlathoz hasonlóan inkább a befagyott költségtérítési módszert preferálnák.
Magyarország 2000. október 5-én vállalt kötelezettséget az új gáztörvény legkésőbb 2001. végi elfogadására. A kormány gőzerővel dolgozik a késés behozásán. Nem indokolt kivárni az EU-direktívákat, hiszen azok tartalma ismert és előzetesen figyelembe vehető. A törvénytervezet a lakossági kompenzációhoz kapcsolható célelőirányzattal kapcsolatban az abba történő befizetési kötelezettséget a termeléssel arányosan, annak függvényében állapítja meg. Így az e célra rendelkezésre álló összeg nem foglalható számszerűen a törvényjavaslatba, hiszen csak visszamenőleg állapítható meg.
