Új, sokoldalú fájdalomcsillapító
Az Amerikai Fájdalom Társaság ez évben megtartott tudományos kongresszusán kutatók vizsgálataik alapján arról számoltak be, hogy például foghúzás vagy más szájsebészeti beavatkozás által okozott heveny fájdalom kezelésére a kábító fájdalomcsillapítót is tartalmazó (oxycodon/paracetamol) kombinációjának - ez hazánkban külön-külön gyógyszerként kapható - hatása miként hasonlítható össze a reumás (például kopásos vagy gyulladásos ízületi) bántalmak kezelésében ismert és alkalmazott rofecoxib annál magasabb dózisban alkalmazott formájával. Ez utóbbi a nem szteroid gyulladáscsökkentők speciális csoportjába, a coxibok családjába tartozik, és igazolt, hogy a készítmények gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatásának megtartása mellett a mellékhatásai tekintetében - gyomor-bél rendszeri elváltozások - sokkal kisebb kockázattal járnak a jól ismert "reuma elleni" készítményekkel szemben.
Az említett tudományos rendezvényen több összehasonlító vizsgálat eredményéről is beszámoltak. Mindegyik egy úgynevezett kettős vak (sem a beteg, sem a vizsgálatot végző orvos nem tudhatta, hogy a beteg melyik kezelt csoportba került), placebo (hatóanyagot nem tartalmazó készítmény) szedésével kontrollált, randomizált (véletlenszerűen kiválogatott) csoportbeosztás szerinti vizsgálat volt. Ezek egyikében a vizsgált egyedeknél két első nagyőrlő fog szájsebészeti eltávolítása történt, ezzel is heveny fájdalmat okozva. Azoknál, akiknél ez a mérsékelttől súlyosig terjedő tünetet eredményezett, vagy rofecoxibot, vagy oxycodon/ paracetamol kombinációt kaptak. Az összesített fájdalomcsillapító hatást mérték egyszeri adás esetében, vizsgálva annak erősségét az első hat órában, majd a hosszabb távú effektust 24 órán keresztül. Egyértelműen igazolódott az a nem meglepő tény, hogy mindkét hatóanyag fájdalomcsillapító hatása jelentősen magasabb volt, mint a placebóé. Az első hat órában regisztrált hatás tekintetében a rofecoxib ugyanolyan hatékony volt, mint az oxycodon/paracetamol. A 24 órát követően az eredmény ugyanez volt. Vizsgálva a beteg szubjektív véleményét, a rofecoxib esetében a fájdalom csillapításának mértékét 80,9 százalékban ítélték jónak, nagyon jónak vagy kiválónak. Oxycodon/paracetamol esetében ennek aránya 73,1 százalékos volt. A hatás kialakulásáig eltelt idő a rofecoxib esetében 38 perc, míg a másik hatóanyagnál 22 perc volt. A hatás tartalma mindkét esetben, tehát az egyszer alkalmazott rofecoxibnál és az ismételten adott oxycodon/paracetamolnál több mint 24 óra volt. A fájdalom csökkentésének maximális hatása mindkét hatóanyagnál azonos volt rövid és hosszú távon is.
Egy gyógyszernél persze a minél kevesebb mellékhatás, szövődmény előfordulása is fontos ismérv. Rofecoxibkezelés mellett a nem kívánt hatás - émelygés, szédülés, hányás - jelentősen kisebb volt, mint a másik betegcsoportban. Érdemben ugyanezen eredmény szűrhető le 13, hasonló körülmények között végzett vizsgálat összeadódó elemzéséből, aminek során több mint 1300 beteg egyszeri 50 mg rofecoxib-, illetve placebokezelésének eredménye lényegében ugyanezeket mutatja. A rofecoxibkezelés során - a beteg véleménye szerint - a heveny fájdalomban elért jó, nagyon jó és kiváló hatás még 24 óra múlva is 73 százalék volt, ami a gyógyszer bevételét követő 34 perc után kialakult.
