BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A BP-vel elszáll a szegedi reptér terve?

A British Petroleum (BP) leányvállalata, a BP Solar ugyan visszavonult a Szegeden tervezett repülőtéri beruházástól, ám az önkormányzat nem veti el a tervet. Nagy Sándor alpolgármester a Világgazdaság érdeklődésére közölte: a 13-14 milliárd forintos fejlesztés megvalósításához magánbefektető partnert keresnek, de uniós támogatásra is számítanak.

A BP leányvállalata 13 milliárd forintos reptérberuházást tervezett Szegeden, amelyet egyéb turisztikai fejlesztésekkel is kiegészített volna, ám a cég meggondolta magát, és elállt a tervtől. A szegedi önkormányzat viszont továbbra is lát fantáziát a légi közlekedésben, és folytatja az előkészítő munkákat. A város az idei költségvetéséből 28 millió forintot különített el a repülőtér tervezési feladataira és a szükséges környezetvédelmi hatástanulmány elkészítésére. Nagy Sándortól tudjuk, hogy turisztikai szakemberek adatai szerint tavaly mintegy 1,5 milliárd forint körül volt a Szegeden és környékén eladott repülőjegyek értéke, ami az idén 2 milliárd körül várható. Ez mutatja, hogy van igény a légi közlekedés iránt a térségben. Emellett az Austrian Airlines is megkereste a szegedieket, mert látnak üzleti lehetőséget abban, hogy a város úgynevezett "ráhordó" reptere lehetne a légitársaságnak.

Az új létesítmény a jelenlegi 200 hektáros szegedi füves sportrepülőtér helyén épülne meg. Ehhez vásárolna a város további mintegy 60 hektáros területet. Arról egyelőre nem állnak rendelkezésre számítások, hogy a leendő légikikötő üzemeltetése mennyire lenne gazdaságos, ennek elkészíttetését a város mindenképpen szükségesnek tartja. Emellett hasonló adottságú európai uniós városok, illetve régiók tapasztalatait is elemezni kívánják a szegedi városházán. Mindezek eredményétől függ az, hogy milyen célra és mekkora fejlesztésben gondolkodjanak. Eredetileg nagy gépek fogadására alkalmas és teherforgalmat is bonyolító légikikötőről volt szó, ám mindez már kérdésessé vált - közölte Nagy Sándor.

Elképzelhető, hogy a korábbi, 13-14 milliárd forint értékű terveket két lépésben valósítják meg, így először egy ezer méter hosszúságú kifutópálya épülne, amely kisebb, 50-60 személyes gépeket tudna fogadni, s csak később bővítenék tovább a betonszalagot 2100 méter hosszúra. A tervezést nehezíti, hogy egyelőre hiányoznak a megfelelő közúti kapcsolatok, ezek kiépítése a beruházási program egyik legköltségesebb része lesz. (LI)

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.