A polgári szolgálat szabályai
Speciális szabályok vonatkoznak a polgári szolgálatot teljesítőkre és az őket foglalkoztatókra. A bérre, utazási költségtérítésre, ruhahasználatra kifizetett összegeket a munkaügyi központ megtéríti a munkáltatónak. A polgári szolgálatot teljesítő nem végezhet vállalkozási tevékenységet a munkáltatójánál.
Csak alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, lakásszövetkezet és önkéntes kölcsönös biztosítópénztár foglalkoztathat polgári szolgálatot teljesítő személyeket. A munkaköröket külön jegyzék határozza meg, ez az egészségügyi és szociális, a gyermek- és ifjúságvédelmi, a kulturális, művelődési, oktatási, a természet- és környezetvédelmi, a vízgazdálkodási, továbbá a tűzoltósági tevékenységre terjed ki. Az ilyen munkáltatók is csak akkor jogosultak a foglalkoztatásra, ha nyilvántartásba vétették magukat a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban, amely erről értesíti a megyei (fővárosi) munkaügyi központokat.
A polgári szolgálat nem minősül sem munkaviszonynak, sem közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonynak, és annak fennállása alatt a polgári szolgálatos ilyen jogviszonyokat nem létesíthet. A polgári szolgálati jogviszony az állam és a polgári szolgálatra engedélyt kapott állampolgár közötti jogviszony. Nem foglalkoztatható polgári szolgálatos személy bíróságon, ügyészségen, közjegyzőnél, valamilyen pártnál vagy ennek szervénél és egyéni vállalkozónál.
A jogviszony sajátságos jellegéből adódik, hogy fennállása alatt a foglalkoztatóra irányadó munkajogi és -védelmi szabályokat kell alkalmazni. Kivételt jelent ez alól a bérezés, mert a rendfokozat nélküli, tehát honvéd katona részére járó havi illetménynek megfelelő összeget kell biztosítani, melyet a munkáltatónál érvényben lévő bérfizetési napon kell kifizetni. Megilleti ezenfelül a polgári szolgálatost napi háromszori díjmentes étkezés, vagy ennek hiányában a mindenkor érvényes alapélelmezési költségtérítés. Ugyanez az összeg illeti meg az érintettet vasárnap és más munkaszüneti napon is. Utazási költségtérítés is jár a polgári szolgálatosnak, ha a munkahely és a lakhelye közötti menetrend szerinti közforgalmú közlekedési eszközt kell igénybe vennie. A saját ruházat használatáért is havi térítést kell kapnia, ennek összege a közalkalmazotti illetménypótlék 20 százaléka. Az illetmény összegét, a ruházati és az utazási költségtérítést a munkaügyi központ megtéríti a munkáltatónak.
A polgári szolgálatost minden naptári hónap után egy munkanap szabadság illeti meg, és évenként legfeljebb tíz munkanap jutalomszabadság állapítható meg. Ez utóbbi azonban csak legalább hat hónapi szolgálati idő eltelte után adható. Ezenkívül évenként - megfelelő igazolás ellenében - legfeljebb összesen 15 munkanap rendkívüli szabadság is adható, például közeli hozzátartozó súlyos betegsége, temetése, házasságkötése címén, vagy saját gyermek születése esetén. A polgári szolgálatot teljesítőt köteles a foglalkoztató megfelelő szálláshelyen elhelyezni, vagy lakhatási hozzájárulást fizetni részére.
A helyi közforgalmú közlekedési eszközökön ingyenes utazás illeti meg a polgári szolgálatost.
A polgári szolgálatot teljesítő fegyelmi és kártérítési felelősséggel tartozik a munkáltatójának. A fegyelmi eljárást a munkáltató folytatja le, és az annak eredményeként meghozott alakszerű fegyelmi határozatot is ő adja ki. Fegyelmi büntetésként megrovás, áthelyezés más munkakörbe, áthelyezés más foglalkoztatóhoz és a polgári szolgálat időtartamának meghosszabbítása alkalmazható. Ez utóbbira akkor kerülhet sor, ha igazolatlanul van távol a szolgálatos. A fegyelmi büntetésként legfeljebb annyiszor három nappal lehet meghosszabbítani a polgári szolgálat időtartamát, ahány igazolatlan napig hiányzott a szolgálatos. A más munkáltatóhoz való áthelyezés és a polgári szolgálat időtartamának meghosszabbítása fegyelmi büntetést az illetékes munkaügyi központ szabhatja ki, illetve folytathatja le az ezzel kapcsolatos fegyelmi eljárást.
A kártérítési eljárást a munka törvénykönyve szabályai szerint kell lefolytatni, melyre az illetékes munkaügyi központ jogosult. Az átlagkereseten a polgári szolgálatos illetményét kell érteni. A foglalkoztató és a polgári szolgálatos között keletkezett bármilyen jogvitát a munkaügyi központ bírálja el az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint.
A polgári szolgálatot teljesítő a nyilvántartásba vett munkáltatónál sem végezhet vállalkozási tevékenységet. Amennyiben nem tudja megfelelő munkával ellátni a szolgálatost a munkáltató, köteles ezt a tényt bejelenteni a munkaügyi központhoz, amely más munkáltatót jelöl ki.
