Betétdíjas hatások a sörpiacon
Németországban az idei év első negyedében közel 10 százalékkal kevesebb, 21,8 millió hektoliter sör fogyott, amit szakmai körökben egyértelműen arra vezetnek vissza, hogy az év elején érvénybe lépett az alumíniumdobozba és más, úgynevezett egyutas palackokba töltött italok kötelező betéti díjának rendszere. A német sörgyárak szövetségének elnöke drámainak nevezte az ágazatban kialakult helyzetet. Richard Weber úgy véli, hogy a visszaváltási rendszer őszre várható országos megszervezése némiképp enyhítheti a problémát, de kérdéses, hogy ez ellensúlyozhatja-e az eddigi veszteségeket. Jelenleg 6200-an dolgoznak rövidített munkaidőben, s ha elhúzódik a válság, ezerrel csökkenhet a munkahelyek száma.
A németországi törvény értelmében 2003. január 1-jétől 25 eurócentet kell fizetni a boltokban a dobozos italok, illetve a műanyagból vagy üvegből készült egyutas termékek betéti díjaként, a másfél literesnél nagyobb palackoknál a díj 50 cent. A betéti díj többnyire a sör, az ásványvíz, a különböző szénsavas üdítők csomagolóanyagára vonatkozik, a tejre vagy a nem szénsavas üdítőkre, illetve a gyümölcslére nem. Mindamellett a német környezetvédelmi miniszternek az a szándéka, hogy a betéti díjat idővel az összes csomagolóanyagra kiterjesztik.
Magyarországon a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tervei szerint a jövő év január 1-jén lépne életbe a betétdíjakra vonatkozó rendelet. A tárca többféle elképzelés között mérlegel. Először az üveges szeszes italokra és a szénsavas üdítőkre terjesztenék ki a betétdíjas rendszert, de később más termékekre is kiterjedne a szabályozás.
Hazánkban a dobozos sörök fogyasztása hihetetlen változáson ment keresztül az utóbbi években - tájékoztatta a Világgazdaságot László Attila, a Brau Union Hungária Rt. vezérigazgató-helyettese. Hozzátette, tavaly fordult elő először, hogy a magyar sörgyárak több dobozos, mint hordós kiszerelésű sört értékesítettek: négy-öt évvel ezelőtt arányuk 3-4 százalék körül volt, ez az idén meghaladhatja a 20 százalékot. A piaci átrendeződés kizárólag a félliteres dobozoknál ment végbe, a 0,33-as doboz kezdi elveszteni a jelentőségét.
A piaci átrendeződésnek az egyik oka, hogy a nagy élelmiszerláncok komoly nyomást gyakorolnak a gyártókra az egyutas termékek használata érdekében, ugyanakkor a fogyasztók is hajlandók megfizetni a magasabb árat azokért az előnyökért - nincs visszaváltás, könnyű, nem törékeny, gyorsan lehűl -, amit a dobozos sör kínál. Maga a szakma soha nem szorgalmazta volna ezeket az egyutas termékeket, hiszen a sörgyáraknak a cserepalackok használata a gazdaságosabb: bár egy üres doboz ára nagyjából ugyanannyi, mint az üvegé - 22-24 forint -, az üveget legalább 40-szer újra lehet tölteni, így hosszabb távon használata jobban megtérül, mint a komoly környezetszennyezéssel járó dobozoké.
A betétdíj várható bevezetése Magyarországon is valószínűleg visszaveti a sörfogyasztást, s ez egyebek mellett csökkentheti az államnak az egyébként tetemes söradóból származó bevételeit - véli László Attila, hozzátéve, hogy eddig még senki nem vizsgálta a hazai fogyasztó visszaváltási hajlandóságát.
