Csökkenő bérkülönbségek?
Csökkent a leggazdagabb és legszegényebb körzetcsoportok egy főre jutó nettó jövedelme közti különbség az elmúlt évben, igaz, az abszolút értelemben vett jövedelemkülönbség tovább nőtt - derül ki a CID Cég-Info Direkt Marketing Kft. irányítószám szerinti területi bontásban végzett felméréséből. Dienes István tudományos tanácsadó elmondta, a hivatalosan hozzáférhető, valamint saját direkt marketing tevékenységéből eredő nyilvántartások alapján az ország 3033 körzetét vizsgálva jutottak adatokhoz. Ezek szerint a népesség egyötödét adó leggazdagabb irányítószám-körzetekben az egy főre jutó adózott jövedelem az átlag több mint másfélszerese, a legszegényebb körzetekben csak fele.
A 2001. évben az országos népesség tiszta nomináljövedelme meghaladta az 5300 milliárd forintot, éves szinten tízszázalékos növekedést mutatva. Mindezek alapján az elemzés kimutatta, hogy a legszegényebb hatszáz körzet jövedelme csupán az országos átlag 52 százalékát teszi ki, a leggazdagabb hatszáz pedig az átlag 163 százalékát érte el. A legszegényebb ötöd (azaz az összes, 3033 körzetből a legszegényebb mintegy hatszáz) egy főre jutó átlagos havi adózott jövedelme 15 861 forint volt, ami 21 százalékos emelkedés a 2000. évhez képest. A leggazdagabb ötödben lévők átlaga pedig 49 563 forintot tett ki, ami viszont csak 16 százalékos növekedés. Ebből adódik, hogy a legmagasabb és legalacsonyabb ötödökkel ábrázolt olló záródik, a különbség csökken. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a legmagasabb egy főre jutó átlagjövedelmű 1025-ös irányítószámú körzetben - Budapest második kerületének belső része - az érték 121 066 forintnak felelt meg fejenként és havonta. A változás itt átlagon felüli, 28 százalékos.
A jövedelmi viszonyok értékelésénél a társaság a dokumentált, legális bevételeket vette számba, jóllehet a feketegazdaságból eredő jövedelmek, illetve korábbi megtakarítások a kiadások szintjét jelentősen módosítják. A CID jövedelmi adatbázisa szerint 2002-ben összesen 443 olyan település volt, ahol a vásárlások öszszege településszinten meghaladta a kimutatott tiszta jövedelmet, s e településeken a "negatív megtakarítás" összege túllépte a 10 milliárd forintot.
Ez a szám azonban nem tekinthető az ország szürkegazdaságában keletkező jövedelmek összegének, hiszen ez csak a tárgyévi megtakarításoknak, a korábbi felhalmozásból a tárgyévben felhasznált és a szürkegazdaságban a tárgyévben keletkezett összegeknek az egyenlege, és csak azokban a helységekben, ahol az egyenleg településszinten is negatív. A negatív összeg tekintetében a listavezető Baranya, amelyet Szabolcs és Borsod követ. Budapesten, Fejér, Győr, Komárom és Vas megyében nincs, Veszprémben pedig csak egy ilyen település van.
