Derűlátó munkaerő-kölcsönzők
Egyre elfogadottabbá válik a munkaerő-kölcsönzés a hazai cégek gyakorlatában - tapasztalják a nagyobb hazai munkaerő-kölcsönzők, melyek lapunknak nyilatkozó vezetői már csak emiatt is kedvezően értékelik a piaci folyamatokat.
A piacvezető, svájci tulajdonban levő Adecco Kft.-től az elmúlt évben 30 százalékkal több munkaórát kölcsönöztek ki - mondta el lapunknak Győrfi György ügyvezető igazgató. Szintén növekedésről számolt be a szellemi dolgozók kölcsönzésével foglalkozó Multi-Man Kft. cégvezetője, Csaposs Noémi. Itt 2002-ben 20 százalékos forgalomnövekedést regisztráltak az előző évhez képest.
A kedvező tendenciák mö-gött Győrfi szerint egyfelől a bizonytalan piaci környezet áll, amely kedvez a munkaerő-kölcsönzésnek, hiszen fokozott rugalmasságot biztosít az igénybe vevő cégnek. Másfelől tisztul a piac a legutóbbi - 2001. júliusi - jogszabály-módosítás révén. Ennek értelmében ugyanis a területen dolgozó cégeknek regisztráltatniuk kell magukat a munkaügyi hivataloknál, amit bizonyos feltételekhez kötnek. Csaposs Noémi szerint a szolgáltatást igénybe vevők is szívesebben dolgoznak regisztrált cégekkel, így visszaszorulóban van a korábban elterjedt, félig legális kölcsönzés.
A Multi-Man társcégénél, a kizárólag fizikai dolgozók kölcsönzésével foglalkozó Multi-Hand Kft.-nél átmeneti forgalomcsökkenésről számoltak be. A Multi-Hand Kft. ügyvezető igazgatója, Szabó Tamás szerint a 2002-es dinamikus - mintegy 50 százalékos - növekedés után cégük forgalmára rányomta bélyegét a gazdasági recesszió, mely visszavetette fő ügyfeleik, a termelővállalatok keresletét. Ha a vállalatcsoport egészét nézzük, akkor azonban itt is kedvezőbb a kép.
Kedvezőtlen eredményeket tud felmutatni a P&P Personnel Leasing Kft. Itt 40 százalékos forgalomcsökkenést regisztráltak a tavalyi év hasonló időszakához képest - mondta el Tóth Mónika cégvezető.
A Foglalkoztatási Hivatalnál mintegy 230 munkaerő-kölcsönzéssel is foglalkozó vállalatot jegyeztek be, de a piacot 8-10 nagyobb cég uralja, melyek közt egyaránt találhatók külföldi, illetve magyar tulajdonban levők. A megkérdezett cégek vezetői eltérően látják újabb kölcsönzők térnyerésének lehetőségét. Csaposs Noémi szerint a kínálati oldal itthon már telített, jellemző, hogy a magyar, illetve nyugati cégek is inkább kelet felé terjeszkednek. Szabó Tamás szerint ugyanakkor sejthető, hogy a hazai piacon még jelen nem levő nemzetközi kölcsönzők is megjelentek.
Egybehangzóak a vélemények az EU-csatlakozás hatásáról. A megkérdezettek további potenciális ügyfelek megjelenését várják, illetve azt, hogy nyugati mintára továbbterjed a kölcsönzés a magyar vállalatok közt is. Szabó Tamás szerint az EU-ban a cégek átlagban munkaerejük 5 százalékát kölcsönzik. A hazai cégek ettől még jócskán elmaradnak, és itthon is inkább a multikra jellemző ennek a szolgáltatásnak az igénybevétele, de egyre több a magyar érdeklődő.
A szakszervezetek ugyanakkor elégedetlenek a jelenlegi szabályozással. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége magát megnevezni nem kívánó szakértője kifogásolja, hogy a kölcsönzés nincs korlátozva. Elmondása szerint a nyugati országokban jellemző, hogy szakmákra vonatkozóan megállapítják a kölcsönzött munkaerő alkalmazhatóságának maximális arányát, illetve meghatározzák, hogy egy adott munkavállalót állományba kell venni, ha az adott helyen kölcsönzöttként eltöltött bizonyos időt. A szakértő elmondása szerint a korlátozás azért szükséges, mert a kölcsönzött dolgozók sokkal hátrányosabb helyzetben vannak: nem vonatkoznak rájuk a kollektív szerződések, kisebb a felmondási védettségük. Javaslataikat a szakszervezetek egyelőre az Országos Érdekegyeztető Tanácsban egyeztetik a szociális partnerekkel.
A munkaadók a lehető legrugalmasabb szabályozásban érdekeltek - mondta Dávid Ferenc. Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalának szóvivője hozzátette: ahhoz, hogy ez az alkalmazási forma elterjedjen, vonzóvá kell tenni a munkaadók számára.
