Egyre nő az állateledel-export
A hazánkban 15 éve még ismeretlen állateledel-ipar napjainkra a mezőgazdasági export jelentős tényezőjévé vált. Amíg 1995-ben az éves termelés csupán 11,5 ezer tonna volt, tavaly elérte a 230 ezret, s az idei 250 ezer tonnás terv - amelynek kiskereskedelmi értéke körülbelül 40 milliárd forint - 65 százaléka kerül exportra. A kutya- és macskatápkivitel jelentős része, mintegy 105 ezer tonna az EU-országokba irányul.
Az iparág dinamikus fejlődése jelentősen növelte a foglalkoztatást a strukturális átalakulás által kedvezőtlenül érintett térségekben - mondta el Soós Eszter, a kilenctagú Állateledel Gyártók Egyesületének főtitkára. A Csongrád megyei Bokroson például a Masterfoods 1993-ban hozott létre üzemet, amelynek fejlesztésére azóta 10 milliárd forintot fordított, a Vas megyei Bükön pedig a Nestlé vetette meg a lábát 1998-ban, a beruházási összeg 6 milliárdra rúg. A két cég együttes termelése az idén eléri a 200 ezer, a harmadik legnagyobb gyártó, a Bábolna Takarmányipari Kft.-é pedig meghaladja a 10 ezer tonnát.
Az állateledel-gyártás a környező mezőgazdasági termelők számára is biztos felvevőpiacot jelent, mivel a gyártók több mint 80 százalékban hazai alapanyagokat - feldolgozott állati fehérje, hús- és húsipari készítmények, kukorica, szója, takarmánygabona - használnak fel.
Amint azt Soós Eszter elmondta, az iparág készen áll az európai uniós csatlakozásra, miután az elmúlt évben a EU-ban működő nemzetközi egyesülettől, a Fediaftól kapott gyártási kódex előírásait betartva folyik a termelés. Rigó Zsuzsa takarmányfel-ügyelő állatorvos rámutatott, hogy az előre gyártott állateledelek az élelmiszeriparban alkalmazott feldolgozási eljárásokkal készülnek, zárt technológiával és szigorú minőség-ellenőrzési felügyelet alatt. Bár az állateledelek nem kerülnek be az emberi táplálkozási láncba, előállításuknál alapkövetelménynek számít, hogy az alapanyagként felhasznált állati fehérjék olyan állatoktól származzanak, amelyek emberi fogyasztásra alkalmas minősítéssel rendelkeznek. (DK)
