Elkészült a paksi jelentés
Az április 10-én bekövetkezett radioaktív gázszivárgás, amit a nemzetközi nukleáris eseményskála szerint 3-as fokozatú, vagyis már súlyos üzemzavarnak minősítettek, nem a primer erőművi technológiában történt - hangsúlyozza Aszódi Attila miniszteri biztos. Az üzemzavar a 2-es reaktorból kiemelt és a német-francia Framatome által ideszállított speciális tisztítótartályban történt. A szakemberek számára az eset nem kérdőjelezte meg az erőmű megbízhatóságát, s nem tette kérdésessé a tervezett élettartam-hoszszabbítást. A 2-es reaktornak eredetileg május 6-án kellett volna újraindulni, a kárelhárítás azonban Aszódi Attila szerint akár egy-másfél évig is eltarthat.
A PA Rt.-nek napi 50 millió forint árbevétel-kiesést okoz a kényszerszünet. A jelentés szerint az áprilisi üzemzavar a tisztítótartály hűtő- és ellenőrző rendszerének tervezési hiányosságai miatt következett be. Ez a kazetták tisztítását végző német-francia alvállalkozó felelősségét veti fel. Kocsis István vezérigazgató korábban úgy nyilatkozott, ha a Framatome felelős az üzemzavarért, kártérítési igénnyel fognak élni, ami nyilvánvalóan nemcsak a kárelhárítás költségeit, a tönkrement fűtőelem-kazetták árát, de az erőmű árbevétel-kiesését is tartalmazza majd.
A paksi erőmű 1-es blokkját 2012-ben kellene eredetileg leállítani, a társaság vezetése arra készül, hogy ezt legalább húsz évvel elhalasztják. Kocsis István, a társaság vezérigazgatója a programmal kapcsolatban többször elmondta: az eddigi vizsgálatok alapján sem biztonsági, sem műszaki, sem gazdaságossági akadályt nem látnak. A számítások szerint 100-150 milliárd forintba kerülne a hosszabbítás, ahhoz azonban nem szükséges sem tulajdonosi, sem állami támogatás, az erőmű az amortizáción keresztül saját forrásból finanszírozható.
A paksi üzemzavar ismét ráirányítja a figyelmet az európai atomerőművek biztonságosságára. A kérdés egyébként is napirenden van, hiszen számos európai ország közelgő uniós csatlakozása feltételezi, hogy ezen országok nukleáris létesítményeik biztonságossága szempontjából is igyekszenek minél előbb megfelelni az uniós elvárásoknak. Ezzel kapcsolatos hiányosságokra emlékeztetett a napokban a Le Monde. A francia újság - vádaskodásoktól és általánosítástól sem mentes - cikkben nehezményezte, hogy egyes csatlakozásra váró országok (Litvánia, Csehország, Bulgária, Románia, Ukrajna) új atomerőművek építését tervezik, vagy meglévőket korszerűsítenének, ráadásul uniós támogatással. A lap a német atomipar érdekeire hivatkozva állította, hogy a csatlakozó országok a már EU-tagok rovására jutnak Euratom-pénzekhez. Arról viszont hallgat, hogy Franciaország is atomerőművi nagyhatalom Európában, s nem fűződik ahhoz érdeke, hogy az unió
túltelített árampiacán újabb, olcsó áramot adó létesítmények jelenjenek meg. A tagjelöltek "atomerőmű-építési lázát" támogatásszerző akciónak minősíti. Nem szól arról, hogy éppen az új, korszerű erőművek építésével lehetne a biztonságosságot szolgálni.
Az osztrák Alkalmazott Környezeti Tudományok Intézeténél az 1999-es antiatom-szimpóziumra készített (s 2001-ben frissített) tanulmány azt a kérdést tette fel, vajon tényleg biztonságosabbak-e a nyugat-európai atomerőművek a kelet-európaiaknál. A dolgozat hat kritérium szerint vizsgálta a blokkokat, s rossz pontokat adott annak, amelynél (biztonságossági oldalról) fogyatékosságokat talált.
A legidősebb európai atomerőmű a 47 éves angliai Calder Hall. E rangsor első hat helye egyébként is az angoloké. A ma 21 éves paksi 1. blokk a 60. legidősebb európai blokk a 102-es listán, a 4-es blokk pedig a legfiatalabbak közé tartozik. A legfiatalabb az idén kétéves csehországi Temelín-1 és a franciaországi Civaux.
Az összesítésben egy örményországi, vagyis Európán kívüli reaktor kapta a legtöbb rossz pontot, 16-ot, s a negyedik helyen is egy nyugat-ázsiai, azaz kazah blokk áll. Ezeket földrajzi elhelyezkedésük kapcsán meglévő kockázatuk miatt vonták be az európai vizsgálatba.
A legkevésbé biztonságos európai atomerőmű a bulgáriai Kozloduj 13 rossz ponttal. A minősítést földrengés-kockázatos elhelyezése, erősen kifogásolható biztonsági megoldásai és a problémák megoldásához elégtelen anyagi helyzete miatt kapta. A 6-8 rossz ponttal jellemezhető középmezőnyben egyaránt találhatók nyugat- és kelet-európai erőművek is - mutat rá a fenti intézet igazgatója.
Paks a 102 erőművet összehasonlító listán az 50. helyre került, nem derül ki, hogy hány ponttal.
Ma hozzák nyilvánosságra a paksi atomerőműben áprilisban történt radioaktív gázszivárgás vizsgálati jelentését, amely az üzemanyag-kazetták tisztítását végző Framatome felelősségét mondja ki. A kárelhárítás akár másfél évig is eltarthat Aszódi Attila miniszteri biztos szerint.
Munkatársainktól
-->
