Elkötelezett elégedetlenek

A munkahelyi elégedettségéről és a cég iránti elkötelezettségéről készített közel hatvan, magyarországi céget átfogó felmérést a Hewitt Inside tanácsadó cég a Legjobb munkahely program részeként. A felmérést végzők közel hétezer alkalmazottat kérdeztek, és a racionális, valamint érzelmi mozgatórugókra kapott válaszok alapján öt munkavállalói csoportot állítottak fel, beszédes elnevezésekkel: húzóerő, derékhad, józan új belépők, mártírok és lélekben felmondottak.

A kutatók húzóerőnek nevezték a cég iránt erősen elkötelezett és a munkahellyel nagyon elégedett alkalmazottat, minden főnök álmát. A második csoport - a derékhad - magyar kuriózum, a nyugati vállalati életben nem létezik. Ebbe a csoportba a cég iránt elkötelezett, a húzóerőnél elégedetlenebb, az átlagnál azonban még elégedettebb dolgozók tartoznak. A derékhad cég iránti elkötelezettsége, odaadása nagyrészt még a nyolcvanas években alakult ki. Az állami nagyvállalatoknál - például a MÁV, a turizmus területe - eltöltött idő vagy a szülők, rokonok példája révén jött létre ez a csoport - mondta Tököli Zsolt, a Hewitt Inside szakmai igazgatója.

A józan, új belépőként aposztrofált csoport elégedett a munkával, de inkább zsoldosnak, mint a céggel érzelmileg azonosuló "honvédnek" minősíthető. Jellemzően 25-34 év közöttiek, már több munkahelyet tudhatnak maguk mögött, nincsenek illúzióik, átestek munkahelyi csalódáson, és mobilisak.

A mártírok elnevezés mögött az általában a középkorosztályhoz tartozó, legalább négy évet a cégnél lehúzó, nagyon elégedetlen, a társasággal kevésbé azonosuló réteg bújik meg, amely ennek ellenére úgy érzi, hogy az elvárásokon felül teljesít, áldozatnak érzi magát a cég oltárán.

A lélekben felmondottak alkotják a főnök számára legreménytelenebb csoportot. Jellemzően középiskolát végeztek, négy-nyolc éve dolgoznak a cégnél. Elégedettségük nagyon alacsony, az elkötelezettek aránya alig haladja meg az egy százalékot.

A felmérés szerint az öt csoport közel azonos, 20-20 százalékos arányban található meg a vizsgált összes cégen belül, de egyes vállalatok esetében az arányok eltérhetnek. A húzóerő részaránya valamivel 20 százalék alatti, a derékhad 22-23 százalékot képvisel. Mindenképpen elgondolkodtató viszont, hogy minden ötödik munkavállaló lélekben már elbúcsúzott a vállalattól - foglalta össze a kutatás eredményét Tököli Zsolt.

Egyértelműen nem lehet megmondani, hogy milyen az ideális arány a cégen belül. Ez függ a vállalat stratégiájától is. Olyan területen, ahol csak állandó újításokkal lehet a piacon maradni, fontos a kreatív, józan új belépők magas aránya, míg kevés újítást igénylő, lassabb munkák esetén - például ügyfélkezelésnél - a derékhad hozhat nagyobb hasznot. Természetesen a húzóerő nagy aránya mindig előnyt jelent - emelte ki.

A felmérésben részt vett többek között a Schneider Electric is. Hasznosnak találtuk a részvételt, mert így részletes képet kaptunk szervezetünkről, a nálunk dolgozókról, és össze tudtuk hasonlítani cégünket a felmérésben részt vevők legjobbjaival, a felmérés során kapott átlagos értékekkel, és pontosan megismerhettük, hogy melyek a fejlesztendő területek és melyek az erősségeink - mondta Lendvay Péter hr-igazgató, aki nem árulta el, hogy a társaságnak pontosan milyen eredményt hozott a felmérés. A szervezetben dolgozók osztályozását és a típusok megalkotását találónak mondta a hr-vezető, de szerinte ez csupán egy paraméter a sok közül. A cég a kapott eredményeket szervezetfejlesztési projektekben kívánja hasznosítani, amit már el is kezdtek.

Kissé szkeptikusan nyilatkozott a sok céget átfogó elégedettségi felmérésekről Kosztolányi Ágnes, a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. hr-igazgatója. Csak cégre szabott, több tényezőt, a vállalati és környezeti kultúrát alapul vevő vizsgálatból lehet pontos következtetéseket levonni - mondta. A hr-igazgató megemlítette, hogy a TVK saját felmérést készít, melyben számos kérdésre várnak választ munkatársaiktól: például a cégen belüli információáramlásra, a vezetés megítélésére, a belső karrierlehetőségekre, a juttatásokkal való elégedettségre. Az elégedettségi felmérések szerinte is fontos részét képezik a cégek humánerő-gazdálkodásának. A dolgozók visszajelzései fontos információk, melyek segítenek a képzések kialakításában, a fejlesztési irányok meghatározásában és más személyügyi döntések előkészítésében - tette hozzá Kosztolányi Ágnes.