Fejlesztés nélkül nem megy
Magyarország az áruszállításban ma is jelentős tranzitország, de megfelelő fejlesztéssel a közeljövőben a kelet-közép-európai térség egyik logisztikai központja lehet. Az áthaladó áruforgalom megállítása - raktározással, értékteremtő pluszszolgáltatásokkal - munkahelyeket teremtene, működőtőkét csábítana az országba, és hozzájárulna a gazdaság fejlődéséhez is.
Hazánk kedvező adottságainak (földrajzi fekvés, kapcsolat sok szomszédos országgal, előnyös domborzati és időjárási viszonyok) köszönhetően hagyományosan a régió egyik fő tranzitterepe. Legtöbben ebből csak a növekvő forgalmat és környezeti károkat érzékeljük. A főbb útvonalak mentén működő vendéglátósok viszont azt is tudják, többet ér, ha a kamionos megáll egy ebédre, bevásárol, mint ha csak tovarobog.
Még többet érne, ha a szállított áru is megpihenne, esetleg közben átalakulna nálunk. Magyarországnak a jövőben minden esélye megvan arra, hogy kihasználja a lehetőséget, azaz tranzitközpontból logisztikai centrummá válhatunk - mondta el lapunknak a KPMG tanácsadója, Teleki Károly.
Már ma is több olyan logisztikai park működik hazánkban, ahol nemcsak a korszerű raktározásra van mód, hanem olyan szolgáltatásokra is, amelyek növelik a beérkező áru értékét - ilyen lehet a gyártás-előkészítés, a komplettírozás, a címkézés, csomagolás vagy a zárjegyezés.
Ahhoz, hogy logisztikai központtá váljunk, a legalapvetőbb feltételek - a stabil gazdaság és politikai háttér - lényegében adott. Előnyt jelent, hogy a régióban nekünk - és Lengyelországnak - van a legtöbb szomszédunk, valamint az uniós csatlakozás nyomán számos szomszédunkkal egyszerűsödni fog a határátkelés és a vámkezelés. Fontos szempont az is, hogy fő európai útvonalak - amelyek fejlesztését az EU kiemelten támogatja - közül négy megy keresztül hazánkon, több, mint a szomszédos államokon (ilyen úgynevezett TINA-korridor a Duna folyó, a Budapest-horvát határ, a szlovén határ-Budapest-ukrán határ, valamint az osztrák, szlovák határ-Budapest-román, jugoszláv határ útvonalak).
Teleki Károly szerint hosszú távon az a legvalószínűbb, hogy logisztikai szempontból kétpólusú lesz a régió - azaz Lengyelország lehet a logisztikai központ a Baltikum, illetve a többi volt szovjet utódállam irányába, míg Magyarország a Nyugat- és Délkelet-Európát összekötő útvonalakon lehet központi logisztikai bázis.
A folyamat sikeréhez komoly fejlesztések szükségesek a közlekedési infrastruktúrában (köz-, vas-, vízi utak, határátkelők). Szükség van erős helyi ipari és mezőgazdasági vállalatokra, valamint megfelelő logisztikai szolgáltatókra - hangsúlyozza a KPMG szenior menedzsere.
Magyarországon is egyre jellemzőbb, hogy a cégek profi logisztikai szolgáltatókra bízzák az áruforgalom bonyolítását. A logisztikai outsourcing hazai állapota vegyes képet mutat a KPMG felmérése szerint, amelynek eredményeit jelenleg véglegesítik a cég munkatársai. A társaságok úgy vélik, a logisztikai outsourcing piacán még nincs igazi kínálati piac, a megbízhatóság és a színvonal pedig meglehetősen ingadozó. Általános az a vélemény is, hogy a logisztikai outsourcing kínálta versenyelőnyöket a cégek még nem tudták teljesen kihasználni.
