BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Halogatott gázpiaci liberalizáció

Bár a jogszabályok, a piaci szereplők és a kormányzat Németországban egyaránt a gázpiaci liberalizációról beszél, a tényleges piacszerkezet ennek megvalósulását a távoli jövőbe tolja ki. A helyzet megváltozásához megfelelő mennyiségekre, illetve vonzó árakra lenne szükség.

Aránytalanságot hordoz például, hogy míg az árampiacon jelentős kapacitásfelesleg mutatkozik, addig a földgáziparban érdekelt szereplők körében a piac gyakorlatilag oligopolisztikus jelleget mutat, köszönhetően a Ruhrgas E.on általi felvásárlásának.

A hálózati hozzáférésről ugyan a szabad versenyt megfogalmazó szabályok születtek, ezek azonban kevesek ahhoz, hogy a Nagy-Britanniában működő modellt német földön is megvalósítsák - hívja fel a figyelmet a Börsen-Zeitung. A szigetországban ugyanis a vertikálisan integrált British Gast kereskedelmi és szállítási (hálózatüzemeltetési) részlegre darabolták, így kizárták a hálózati versengést. Jelentős különbség továbbá, hogy a brit szükséglet 90 százalékát mintegy negyven szolgáltató adja, amelyek egymással éles versenyben állnak. Németországban viszont a Ruhrgas a piac 60 százalékát uralja és érdekeltségi hálózata kiterjed számos meghatározó városi szolgáltatóra is, ami csaknem hiábavalóvá teszi a többi 750 szereplőre vonatkozóan a szabad hálózati hozzáférés jogát. További különbség, hogy a német szükséglet 75 százaléka import, ami gyakorlatilag az importőrök versengése nélkül érkezik az országba. Az angolszász rendszer hatékonyságára enged következtetni az is, hogy ott összesen 13 hálózat működik, míg Németországban 900 hálózat ismert.

A helyzet megváltozásához megfelelő rendelési mennyiségekre, illetve azok alapján vonzó és rivális árakra lenne szükség. A BP ugyan nyilatkozott a piacra lépésről és ötszázalékos részesedés megszerzését tűzte ki célul, de az eddig kiküldött hetven árajánlatából csak öt esetében lett szerződés.

A szövetségi gazdasági minisztérium elképzelése szerint a versenyt csak egy versenyképes méretű, alternatív szolgáltató létrehozásával lehetne kikényszeríteni, erre a szerepre a keletnémet Verbundnetz Gast (VBG) szemelték ki. Kötelezik a Ruhrgast, hogy adja el 36,84 százalékos részét, illetve az E.on-t, hogy váljon meg 5,25 százalékos VBG-részesedésétől valamely versenytárs javára.

Az így eladósorba kerülő 42 százalékos pakettből tíz százalékra a helyi önkormányzatok tartanak igényt. A fennmaradó 32 százalékra jelentkezők között viszont a már 15,8 százalékkal részes Wingas, az RWE Gas, az 5,3 százalékban tulajdonos Gaz de France és a hasonló részt birtokló Gazprom is megtalálható. Mivel pedig a Wingas 35 százalékban az orosz cég kezében van, az együttműködés révén könnyen elérhetőnek bizonyulhatna a bő 53 százalékos többség. Különösen izgalmassá tehetné a helyzetet, ha a Gazprom saját részvényeivel fizetne, hiszen a Ruhrgasnak deklarált célja az oroszországi terjeszkedés és az ottani kitermelésben lévő pozícióinak megerősítése.

Elemzők azonban a Ruhrgas VBG-részesedésének legesélyesebb vevőjeként a német gázszolgáltatók rangsorában mindössze 112. helyen álló EWE-t emlegetik, és erre az esetre a Ruhrgas EWE-ben lévő 27 százalékos részesedésének eladását is valószínűsítik. A helyzet pikantériája, hogy így a VBG-érdekelt EWE új tulajdonosa jó eséllyel maga a VBG lehetne. Mozgás márpedig lehet a közeljövőben a gázpiacon, hiszen az E.on idei évi üzleti terve az idén 3 milliárd eurós bevételt irányoz elő részesedéseladásból.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.