Jó üzlet a céges bűnfeltárás
A belső visszaélések és csalások leleplezése, illetve az ebből származó károk megelőzése iránt egyre nő az igény a vállalatok és a közszféra szereplői körében. Magyarországon feltételezéseik szerint minden tizedik vállalkozás legalább a nettó árbevétel egy százalékát elveszíti ilyen visszaélések miatt. Mostanság, amikor a piaci terjeszkedés általi növekedés egyre nehezebbé válik, a profitbővülés egyre inkább a hatékony költségkontroll által érhető el, amelynek része az úgynevezett forensic is - mondta lapunknak Seres Béla, a Deloitte & Touche tanácsadó cég magyarországi vezető partnere.
A vállalaton belüli bűnfeltárás és -megelőzés mintegy tíz éve jelent meg önálló szolgáltatásként a tanácsadóknál, Magyarországon a Deloitte & Touche másfél éve tette ez irányba az első lépéseket. Hasonló tevékenységet a rivális KPMG bő két éve folytat Magyarországon. Megrendelőik jellemzően külföldi érdekeltségű társaságok. A vállalati csalás számunkra minden olyan szándékos, a tulajdonos érdekeivel ellentétes cselekvés, amely értékvesztést (így akár hírnévromlást) von maga után - definiálja a célpiacot Charlie Patrick. A KPMG forensictevékenységért felelős közép-európai partnere szintén a potenciális piac bővülését tapasztalja, alapvetően két indokot említve: egyfelől az elmúlt években ide érkezett külföldi befektetők saját vagyonuk hű kezelését akarják biztosítva látni, másfelől pedig a világtendenciáknak megfelelően a vállalatkormányzás egyre tudatosabb befektetői kontrollt vált ki.
A Deloitte & Touche hazai, hatfős forensiccsapata az egyes megbízásoknak megfelelően számos szakértővel egészül ki, jellemzően jogászok, könyvvizsgálók, adatelemzők, illetve kontrollerek segítségét veszik igénybe. Egy átlagos megbízás alkalmával elsőként saját speciális szoftvereiket futtatják le a cég nyilvántartási rendszerén, az akár 3-5 évre való visszatekintés így számos ellentmondást képes lehet feltárni. Kiütközik például a túlfizetés, a szállítók jelentőségének aránytalan megnövekedése, illetve szokatlan mozzanatok. A gyanúra okot adó dolgokat ezt követően részletesen vizsgálják, majd pedig szükség esetén a jogi eljárást is segítik.
Mint Seres Béla hangsúlyozza, ezt a fajta célirányos átvilágítást nem váltja ki az adóellenőr vagy a könyvvizsgáló munkája. Az előbbi ugyanis a jogszabályi megfelelést, az utóbbi pedig a beszámolóban bemutatott kép hitelességét vizsgálja, egyikük sem jeleníti meg ellenőrzése során a tulajdonos pénzügyi érdekeit. (MDE)
