Logisztika: a gazdaságfejlesztés eszköze

Ma már általánosan elismert tény, hogy a múlt évezred végére a logisztika a versenyképesség meghatározó tényezőjévé vált. Követelményrendszere az ellátási láncban mozgó áruk optimális áramlásának megvalósítására irányul, amelyhez természetesen kapcsolódik az információáramlás is. Ez a követelmény a kínálati piac meglétéből következik, amely azt eredményezi, hogy az eladók pozíciójára a versenyhelyzet jellemző, amelyben csak akkor tudnak érvényesülni és tartósan fennmaradni, ha képesek a piacon annak követelményei szerint megjelenni. E követelmények két legfontosabb tényezője az ár és a minőség. A kínálati piacon az árat a piac, áttételesen a vevő határozza meg, így az eladó hatáskörében a költségekkel való gazdálkodás marad annak érdekében, hogy profitot tudjon realizálni.

A költség és a minőség is két részből áll; a termék és a termék piacrakerülési feltételeit magába foglaló kiszolgálás költsége és minősége. Amíg a 80-as években a termék kínálati ára és minősége volt meghatározó a versenyképességben, a 90-es évek végére a termékminőség és előállítási költségei területén mutatkozó tendenciális nivellálódás miatt a piacra kerülés feltételei váltak a versenyképesség legfőbb kritériumává. Mivel a piacrakerülési feltételek a logisztikai tevékenységek összességét jelentik, ezért napjainkra a logisztika a gazdasági élet és a versenyképesség meghatározó tényezője.





>> A tevékenységek kihelyezésének tendenciája



A logisztikai tevékenységek elvégzése történhet a termék-előállító vállalkozás saját keretein belül, vagy külső cégek bevonásával. A logisztikai feladatok teljesítéséhez létesítményekre, berendezésekre, információs rendszerekre és szakképzett személyzetre van szükség. Általában egyes létesítmények, berendezések és eszközök fellelhetőek a vállalkozás általános igényeinek kielégítésére, más esetekben viszont specifikus igények jelentkezhetnek, amelyek kielégítése olyan befektetéseket igényel, amelyeket a vállalkozások nem tudnak kellő hatékonysággal kihasználni. Ezért számukra célszerű a logisztikai tevékenységek külső vállalkozóhoz való kihelyezése. A kihelyezésre vonatkozó döntés elsősorban a szükséges erőforrások specifikus jellegétől, azok működtetésének hatékonyságától, valamint az esetleges külső logisztikai szolgáltató teljesítményének értékelésétől függ. Általánosságban a külső szolgáltatás megítélésénél két alapvető szempont játszik szerepet:

>> a szolgáltatás ára és a

>> szolgáltatás minősége.

A két tényező nem választható el egymástól, hiszen egy magasabb szolgáltatási minőség olyan piaci előnyöket és az azokhoz kapcsolódó hatásokat eredményezhet, amely ellensúlyozza az esetleges magasabb árat. A külső szolgáltatások igénybevételének irányai azt mutatják, hogy a versenyelőny-források között növekszik a minőségi szolgáltatások fontossága. A legfontosabb minőségi tényezők a következők:

>> a gyorsaság,

>> a pontosság és a

>> rugalmasság.

A tendenciák azt mutatják, hogy a hazai vállalatok körében is jelentős a logisztikai szemléletmód terjedése, amely a logisztikai szolgáltatások iránti igények növekedését válthatja ki, ha ezzel szemben e szolgáltatások megfelelő kínálata áll. Természetesen a kereslet és a kínálat csak akkor kerül egyensúlyba, ha egymást erősítve, folyamatosan fejlődnek. A magyar gazdaság speciális helyzetben van, hiszen e területen is évek alatt kell hogy gyakorlattá váljon az, ami a fejlett ipari országokban évtizedes fejlődés eredménye. A követendő út azonban világos, hiszen a hazánkba betelepült multinacionális és külföldi tulajdonban lévő cégek gyakorlata például szolgálhat arra, hogy a logisztikai szolgáltatások igénybevétele milyen módon segítheti elő a versenyképesség növelését.





>> A logisztikai szolgáltatóközpontok



A logisztikai szolgáltatások leghatékonyabb és legsokoldalúbb működési formája, ha azokat logisztikai központokba koncentrálják. A hazai logisztikai központok fejlesztési koncepcióját két oldalról lehet megközelíteni.

>> Az országos logisztikai központok megvalósításának célja, hogy Magyarország részese legyen a komplex európai logisztikai hálózatnak, kihasználva azt a lehetőséget, hogy a kelet-közép-európai áruszállítások lebonyolítására kijelölt helsinki folyosók meghatározó szakaszai hazánkat szelik át. E központoknak jelentős szerepük van a kombinált szállítás feltételeinek megteremtésében.

Európai uniós - és egyben magyar - közlekedéspolitikai elvárás a közlekedési munkamegosztás arányának javítása az energia- és környezetkímélő szállítási módok javára. Ez a mindennapi gyakorlatban azt jelenti, hogy a közúti áruszállításból minél több feladatot a vasútra, illetve a belvízi hajózásra célszerű terelni. Ennek leghatékonyabb eszköze a kombinált áruszállítás, ahol az áru konténerben, csereszekrényben, pótkocsiban vagy teljes kamionszerelvényben, vasúton vagy hajón teszi meg a szállítási út nagyobbik részét.

Ezen elvárás az országos logisztikai központok fejlesztési folyamatában is nagy szerepet játszik, hiszen ahol az árut megállítják, ott lehetőség kínálkozik egyéb értéknövelő folyamatok elvégzésére és fordítva. Tehát e központok esetében alapkövetelmény a bi-, illetve trimodalitás, vagyis a közúti szállítás mellett a vasúti, és ha lehetséges, a vízi kapcsolat rendelkezésre állása. Mindez azt jelenti, hogy közlekedési szempontból elengedhetetlen egy könnyen elérhető vasúti vagy kikötői terminál léte.

Az ország méretét, gazdasági aktivitását, közlekedési infrastruktúráját és földrajzi elhelyezkedését figyelembe véve a közlekedési tárca 11 logisztikai körzetből és 13 országos logisztikai központból álló főhálózat kialakítását irányozta elő a jóváhagyott koncepcióban. E logisztikai központok némelyike már üzemszerűen működik, egyesek megvalósítása jelenleg folyik, míg mások az előkészítés fázisánál tartanak.

>> A regionális logisztikai szolgáltatóközpontok létesítésének célja a vonzáskörzetükben lévő vállalkozások számára olyan szolgáltatási kínálat biztosítása, amely azok hatékonyságát, versenyképességét növelik. A logisztikai szolgáltatóközpontok lehetővé teszik:

- a vállalati hálózatok közötti áruáramlási kapcsolatok gazdaságos megvalósítását,

- a kis- és közepes vállalkozások számára a beszállítói követelményeknek való megfelelést,

- a vállalkozások beszerzési és elosztási tevékenységének hatékony lebonyolítását,

- a regionális gazdasági különbségek csökkentését.

Természetesen egy országos logisztikai központ elláthat regionális szerepkört is.

A regionális logisztikai központok szoros kapcsolatban állnak az ipari parkokkal, mivel az ipari parkba betelepült vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások közül a logisztika a stratégiai szolgáltatások közé tartozik. Igen jelentős az ipari parkok gazdaságfejlesztő hatása, ezért célszerű áttekinteni az ipari park mozgalom magyarországi helyzetét.





>> Az ipari parkok szerepe a gazdaságfejlesztésben



Az ipari parkok kialakulása Magyarországon az 1990-es évek elején spontán módon indult meg, a vállalkozások (elsősorban multinacionális cégek) és a helyi önkormányzatok kezdeményezésére. Ezzel egy időben a kormány is felismerte, hogy az ipari park a gazdaságfejlesztés egyik igen fontos intézménye, amely egyaránt eszköze a befektetések ösztönzésének, a munkahelyteremtésnek, a technológiai szint emelésének, valamint a területi egyenlőtlenségek mérséklésének.

A kormányzati szabályozás 1997-ben kezdődött meg az "ipari park" cím pályázati rendszer meghirdetésével, amelyet hamarosan különféle pályázati lehetőségek is követtek, elősegítve az ipari parkok infrastruktúrájának kiépítését.

Ezt követően az ipari park, mint sajátos gazdaságfejlesztési intézmény, rendkívül gyorsan fejlődött és terjedt. Az ipari parkok száma és teljesítménye (árbevétele és exportja) 2001-ig 1997-hez képest több mint ötszörösére nőtt, az ipari parkok vállalkozásaiban foglalkoztatottak száma pedig megnégyszereződött.

Ennek a dinamikus növekedésnek köszönhetően 2001-re az ipari parkok már jelentős tényezőivé váltak az ország ipari termelésének: az itt működő vállalkozásokban dolgozik az ipari foglalkoztatottak 14 százaléka, ezekben állítják elő az ipari árbevétel 26 százalékát és az ipari exportárbevétel 38 százalékát. Gazdasági súlyukat növeli az a tény, hogy nemcsak az ipari termelés növelésében és az új munkahelyek létrehozásában játszottak fontos szerepet, hanem a korszerű termelési eljárások, valamint technika alkalmazásában is. Ennek köszönhetően az ipari parkokban működő vállalkozások egy foglalkoztatottra jutó termelése az ipari átlag 1,9-szerese.

Jelenleg 160 terület, illetve szervezet rendelkezik ipari park címmel. Ezek viszonylag egyenletesen oszlanak meg az ország területén, s így településeink 30 kilométeres sugarú körzetében legalább egy ipari park található.



>> Logisztikai és ipari parkok állami támogatása



A magyar gazdaság fejlesztése, versenyképességének növelése, illetve javítása állandó prioritásként szerepel a gazdaságstratégiai célokban. A gazdasági stratégiák nemcsak a célokat, hanem azt az eszközrendszert is tartalmazzák, amelyekkel a célok megvalósíthatóak. Felismerve a logisztika és ipari park gazdaságfejlesztő szerepét, az állam 1997-től költségvetési forrásokból támogatást rendelt a logisztikai szolgáltatásokat megvalósító központok és az ipari parkok fejlesztéséhez. E támogatások az évről évre kiírt pályázati rendszerben nyerhetőek el.

Az 1997-től működő pályázati rendszer eredményei a következőkben foglalhatók össze:





>> Logisztikai szolgáltatások fejlesztése



A Gazdasági Minisztérium pályázati rendszere 1997-ben és 98-ban megvalósíthatósági tanulmányok elkészítéséhez nyújtott támogatást. Ez az időszak volt az, amikor különböző koncepciók, tervek gyakorlati megvalósítását és a potenciális lehetőségeket kellett feltárni, ütköztetve az igényekkel.

Először 1999-ben írtak ki beruházások támogatását célzó pályázatot, és ez azóta minden évben megjelenik. Természetesen a pályázati feltételek, a támogatandó területek változtak, de mindegyik közös vonása, hogy a logisztikai szolgáltatás megvalósítására irányuló fejlesztésekre vonatkoztak.

A Közlekedési és Hírközlési Minisztérium költségvetési forrásokból az országos logisztikai központok közlekedési infrastruktúrájának kiépítéséhez, a kombinált szállítás feltételeinek megteremtéséhez nyújtott támogatást.





>> Az ipari parkok fejlesztése



Az "ipari park" címhez kötötten különféle pályázati lehetőségek is elősegítették az ipari parkok infrastruktúrájának kiépítését. Külön is kiemelhetők a következők:

>> a területfejlesztést támogató központi célelőirányzat 1997- 2000 között négy éven át a gazdaságfejlesztési célelőirányzattal közös pályázat keretében támogatta a projekteket,

>> a vonatkozó kormányrendeletek lehetővé tették a decentralizált területfejlesztési alapok számára az ipari parkok támogatásának meghirdetését, ezzel a lehetőséggel a megyei területfejlesztési tanácsok éltek is.





>> A 2003. évi pályázati rendszer



A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a 2003. évi gazdaságfejlesztési pályázatokat az aktuális gazdaságpolitikai célkitűzésekhez igazítva hirdette meg. A gazdaságpolitika alapvető célja az ország versenyképességének javítása, és ennek érdekében a gazdasági fejlődés tartósan gyors ütemű, a beruházások és az export által vezérelt kiegyensúlyozott növekedési pályára állítása.

A magyar gazdaság fejlesztése, versenyképességének megőrzése, illetve javítása érdekében a gazdaságpolitika új prioritásokat határozott meg, amelynek egyik lényeges eleme a beruházásösztönzés. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium koordinációjával kidolgozott beruházásösztönzési stratégia az alábbi célokat fogalmazza meg.

>> Lendületet adni a beruházásoknak.

>> A Magyarországon működő vállalatok megtartása, és érdekeltté tételük az új beruházásokban, valamint nyereségük fejlesztési célú visszaforgatásában.

>> A feldolgozóipari beruházások növekedési ütemének gyorsítása mellett a stratégiai szolgáltatások arányának növelése.

>> Magyarország regionális szerepének növelése regionális vállalati irányítóközpontok, szolgáltatócentrumok magyarországi kialakításával.

>> Az országon belüli regionális egyenlőtlenségek csökkentése érdekében az elmaradottabb, hátrányos helyzetű, kihasználatlan munkaerő-felesleggel rendelkező térségek tőkevonzó képességének erősítése.

>> A magyarországi kutatás-fejlesztési és innovációs képességek jobb kihasználása a vállalkozói szektor (és ezen belül a külföldi beruházók) részéről.

>> Magyarország beszállítói hálózatának kiépítése, fokozottabb igénybevétele, klaszterek fejlesztése.

Az előbbi célok megvalósításában jelentős szerepet vállalhatnak az ipari parkok és a logisztikai szolgáltatások

A beruházásösztönzés igen széles körű eszközrendszerre támaszkodik, amelynek egyik lényeges eleme a befektetők igényei szerint kialakított telephely. A telephely megválasztása nemcsak egyszerű telepítési kérdés, hanem eszközül kell szolgálnia abban is, hogy elősegítse a gazdaságpolitika célkitűzéseinek megvalósítását.

A telephely megválasztásánál számos szempont játszik szerepet. Ezek közül kiemelhető:

>> a telephely gazdasági-földrajzi elhelyezkedése,

>> az infrastruktúra kiépítettsége,

>> a működési feltételek és

>> az igénybe vehető szolgáltatások.

Az előbbi szempontok alapján elmondható, hogy azok a részben meglévő és részben hatékonyan kialakítható lehetőségek, amelyeket a Magyarországon ipari park címmel rendelkező területek kínálnak, alkalmassá teszik azokat, hogy bázisai legyenek a befektetésösztönzési stratégiának, és eszközei a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításának. Az ipari parkok létesítésének egyik célja éppen az, hogy a térség gazdasági fejlődését elősegítő beruházások számára a koncentrált telepítéssel és szolgáltatásokkal kedvező feltételeket kínáljanak.

Ha a logisztika versenyképességet meghatározó, valamint az ipari parkok gazdaságfejlesztő szerepe együttesen érvényesül, akkor hatványozottan jelentkeznek azok az eredmények, amelyek a gazdaságpolitika célkitűzéseit megvalósíthatják. Ezért ez évben a beruházásösztönzési program keretében SMART-2003-4 jelzéssel egy kiírásban jelent meg a logisztikai központok és ipari parkok szolgáltatásainak fejlesztését támogató pályázat.