Minden ötödik ember allergiás
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a központi költségvetés 1998-ban 6,9 milliárd forintot fordított az allergiaellenes orvosságok támogatására, ez idő alatt a lakosság térítése 2,4 milliárdról 4 milliárd forintra nőtt. Ehhez járul még az orvosi vizitek költsége, hiszen a gyógyinfók adatai szerint 2000. január és szeptember között a szénanátha miatt 350 ezer esetben fordultak szakorvoshoz a betegek. Hazánkban kétmillióra becsülik az allergiás betegeket, 120 ezer a nyilvántartott asztmás. A KSH közelmúltban megjelent morbiditási (megbetegedés) adattára szerint a 18 éven aluli fiúknál a második, a lányoknál az ötödik legtöbbször előforduló betegség az asztma.
Az utóbbi időben derült ki a szénanátha és az asztma közötti ok-okozati kapcsolat: az asztmások 78-99 százaléka szenved allergiás szénanáthában. Ez utóbbi leggyakoribb kiváltója a parlagfű.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a nemzetközi szakmai szervezetekkel együttműködve létrehozta az ARIA (Allegia Rhinitis and its Impact on Asthma) guideline-t, amelyben megállapították: a szénanátha globális egészségügyi probléma, amely az asztma rizikótényezője. Optimális kezelése javíthatja az asztmás tüneteket, korai kezelése segíthet a betegség megelőzésében.
Az ARIA a megelőzést tartja elsődleges szempontnak. (Hazánkban is megalakult a parlament "Parlagfűmentes Magyarországért" eseti bizottsága, amely az érintett minisztériumokkal közös programot indított.) A WHO bizottsága a szénanátha tüneteinek megjelenésekor enyhe esetben antihisztamin-terápiát javasol, közepes és súlyosabb esetben azt ki kell egészíteni különféle orrspraykkel s szemcseppekkel - állítja.
Szakemberek szerint a rendelkezésre álló medicinák jelentős csoportja álmosságot okoz, rontja a koncentrálóképességet. A Business and Health 1999 márciusban publikált cikke egy vállalati vizsgálatról számolt be. Kiderült, hogy az úgynevezett első generációs antihisztamint alkalmazó szénanáthások naponta 9 dollárral kevesebbet termeltek, mint a nem nyugtató hatású orvosságot szedők. Egy másik vizsgálat szerint az első generációs antihisztamint használóknál 50 százalékkal nagyobb a balesetek előfordulásának valószínűsége, mint a korszerű készítményt használóknál.
A második generációs antihisztaminok többsége már nem szedál, de több közülük szív-ér rendszeri problémákat okozhat.
Már hazánkban is kapható - bár egyelőre nem támogatja a tb - az új generációs desloratadin hatóanyagú szer, amely nem jut el a központi idegrendszerbe, nem álmosít, 24 órás hatású és megfelelő gyulladáscsökkentő. Klinikai vizsgálatokkal kimutatták azt is, hogy a gyógyszer a bevétel után 28 perccel megkezdi a hatását. Újdonságnak számít az összetett hatás is, az orrdugulás megszüntetése mellett a szezonális szénanátha egyéb tüneteit is mérhető módon csökkenti. Az új orvosság hazai klinikai vizsgálatai mellett annak költségvonzatát is kiszámolták, kiderült, hogy a napi terápia 72 forintba kerül (ez termelői ár), ami nem magasabb a forgalomban lévő egyéb antihisztaminok átlagos költségénél.
