Módosulhat a vámtörvény
A szövetség szerint szükség lenne a szállítmányozási tevékenység végzésének valamilyen szabályozására - mondta lapunknak Kautz István. Ezt régóta szorgalmazzák. Jelenleg egy 1990-es kormányrendelet alapján a szállítmányozási tevékenység alanyi jogon művelhető. Bár az Európai Unióban nincs egységes szabályozás, és erre nem is törekszenek, de a tagországokban nemzeti szabályozások vannak. A szervezet elnöke szerint a csatlakozást követően nem jó szemmel néznék, ha esetleg "kontár" cégek is működnének Magyarországon.
Ezért a szövetség sürgetően szükségesnek tartja a szállítmányozási vállalkozói tevékenységet jogi szabályozással előfeltételek meglétéhez kötni. Ezek: a szállítmányozási és logisztikai szakmai felkészültség, a pénzbeni biztosíték (depozit) vagy ezt helyettesítő biztosítás, valamint a zavartalan tevékenység folytatásához szükséges eszközfeltételek. A szállítmányozási piacra lépés ily módon történő szabályozására - az állami főhatóságok, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a szakmai érdekképviseletek együttműködésével - mintegy öt éven át intenzív előkészítő munka folyt. Mindez nem vezetett azonban eredményre.
Kautz István a minimális piacszabályozási és reálisan megvalósítható formának az úgynevezett "regisztrációs" szabályozást tartja. Ez úgy valósulhatna meg, hogy a piacra lépés említett hármas feltételének megléte esetén a vállalkozók az MKIK-nál a tevékenység végzésére bejegyzést kérnének. Az előfeltételek hiánya vagy megszűnése a nyilvántartásból való törlést vonná maga után.
Az EU-csatlakozásról szólva a szövetség elnöke elmondta, hogy szakmán belül eltérően érintheti az ágazatokat: várhatóan egyaránt lesznek vesztesek és nyertesek. Nehéz azonban pontos prognózist adni. A nagy külföldi szállítmányozók már most is Magyarországon vannak, így ezen a területen nem kell számítani nagy változásra. Nem új probléma, hogy a tőkeigényes raktárbázisok kiépítésére sok magyar szállítmányozónak nincs forrása. Úgy véli, hogy az integráció főleg a közúti fuvarozókat és a vámtevékenységet végzőket érinti. Az előbbieknél piaci újrafelosztás várható. Mivel pedig a vámkezelések száma az előrejelzések szerint a jelenleginek a 20 százalékára csökken, hatását a vámtevékenységet is végző speditőrök is érezni fogják, hiszen csökken a bevételük. A szállítmányozóknál azonban csak kiegészítő tevékenység a vámolás a gyűjtőforgalomban.
Ugyanakkor új üzletágat jelenthetne, ha Magyarország a csatlakozás után tranzitállam lehetne - fogalmazott a szövetség elnöke. Ez a költségvetésnek is jó lenne, hiszen a tranzitban kezelt áruk vámilletékének a 25 százaléka a kezelő országot illeti. Ahhoz azonban, hogy ezt elérjük, módosítani kellene a vámtörvényt, nevezetesen a fizetési határidőt. Miközben ez Európa-szerte 30 nap, nálunk kevesebb mint a fele. Ilyen fizetési határidővel pedig nem lehet majd megbízást kapni.
A Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége 1989 óta a szakma hazai művelőinek érdekképviselete. A tagjai között szállítmányozói, logisztikai, vámügynöki tevékenységet folytató társaságok találhatók. Többen mindhárom üzletágban érdekeltek. Sokan kiegészítő tevékenységként nemzetközi közúti árufuvarozást is folytatnak. A szövetség közel 80 tagjának összárbevétele mintegy 160 milliárd forint.
