Növelhető a sikeres elhelyezkedés esélye

Az álláskeresés is munka, amit lehet jól vagy rosszul, kisebb vagy nagyobb intenzitással folytatni. Egy biztos: az ideális munkahely fellelése nem szerencse vagy balszerencse kérdése. A sikeres elhelyezkedés esélye növelhető, ha a karrierjét fokról fokra építő munkavállaló tudatosan, "előre megfontoltan" alkalmaz bizonyos álláskeresési technikákat.

Az állásinterjú a céget képviselő, általában a toborzás feladatával megbízott személy kérdéseivel kezdődik. Ha a pályázó az olyan jellegű kérdésekre, mint "Mit tud rólunk?" vagy "Miért pont a mi cégünkhöz pályázik?", nem tud válaszolni, azonnal kieső versenyzőnek tekintheti magát, mivel az érdektelenséget és a kezdeményezőképesség hiányát ennél érthetőbben már nem is tudná kinyilvánítani - vélekedik Lipcsei András. A Dr. Pendl & Dr. Piswanger ügyvezető igazgatója ezért az álláskeresőknek azt tanácsolja, hogy minél több információt gyűjtsenek össze a kiszemelt cégről. Ez történhet az internet segítségével, vagy egy olyan ismerős kikérdezésével, aki az adott területen dolgozik, és ezért információval tud szolgálni az aktuális trendről. Egy tapasztalt interjúztató ugyanis biztosan meg fogja kérdezni: "Milyennek látja az ágazat jövőjét?" Ha ezt mégsem tenné meg, a pályázó magától is előhozhatja a témát.

Lipcsei András úgy tapasztalta, hogy az interjúztatót általánosságban nem igazán érdekli a pályázó szakmai előélete, ezért nem tanácsos véget nem érő monológokat folytatni. Ezzel szemben a kérdésekre kell jól odafigyelni, mivel ezek azok a témák, amelyek a kérdezőt érdeklik. Ha a választ követően az álláskereső egy olyan kérdést tesz fel, amely a témához illik, és mutatja érdeklődését, jó pontot szerez. Ha például azt kérdezik a pályázótól, szakmailag rátermett-e, válaszolhat röviden igennel, de ez kevés. Sokkal jobb, ha néhány példával alátámasztja állítását.

Ez már az önmarketing része - folytatta az ügyvezető igazgató. A sikeres önmarketinghez először is a pályázónak végig kell gondolnia, hogy az adott vállalatnál az adott munkakörnek melyek a legfontosabb követelményei. Követelmény-e egy bizonyos végzettség, szakmai tapasztalat, megszerzett képesség vagy szakértelem? Ennek tükrében azt kell a pályázónak hangsúlyoznia, hogy miként hoz döntéseket, őt mi motiválja, hogyan oldja meg a konfliktusokat, illetve stresszhelyzetben hogyan viselkedik. Ha az álláskereső mindezt közben összefüggésbe hozza a felkínált pozícióval, és körvonalazza, milyen tényezők szükségesek az eredményes munkavégzéshez, jó esélye van arra, hogy "megcsípi" a kiszemelt pozíciót.

Az álláskeresők sokszor nincsenek kellőképpen tisztában képességeikkel. Németh Helga, a Tetra Pak Hungária Rt. emberi erőforrás igazgatójának tapasztalata szerint előfordul, hogy a pályázók alul- vagy túlértékelik saját nyelvtudásukat. Az interjú során a pályázó idegennyelv-tudását is tesztelik, s ekkor rögtön kiderül, ki milyen szinten beszéli a nyelvet. A nyelvi képességek alul-, illetve túlértékelésével a pályázók nem az interjúztatót akarják félrevezetni. Ennek oka csupán az, hogy rosszul ítélik meg saját készségeiket, illetve a különböző nyelvvizsga-bizonyítványokat eltérően lehet használni - vélekedett Németh Helga.

Az álláskeresők túlzott magabiztosságát vagy álszerénységét Németh Helga is tapasztalja. Úgy látja, hogy a magasabb tudású emberek nem mindig képesek magukat "eladni". Lehet valaki bármilyen nagy szaktudású mérnök, ha nincs birtokában alapvető interperszonális képességeknek, azzal csökkennek elhelyezkedési esélyei. A multinacionális cégeknél ugyanis tudni kell kommunikálni - az adott esetben külföldi - vevővel, ügyféllel, kollégával is - hangsúlyozta az emberi erőforrás igazgató.

Lendvay Péter, a Schneider Electric hr-igazgatója is megerősítette, hogy a pályázók valós nyelvtudása nem minden esetben áll összhangban azzal, amit pályázati anyagukban feltüntetnek. Példaként említette azt az esetet, amikor egy álláskereső jó benyomást próbált kelteni azzal, hogy hangoztatta: egy évig az USA-ban dolgozott. Amikor aztán angolul kellett volna folytatnia a beszélgetést, erősen elbizonytalanodott. Kiderült, hogy valójában egy magyar tulajdonú cégnél dolgozott az USA-ban, s az angolra alig volt kinn szüksége. Lendvay Péter tapasztalatai szerint is igaz az, hogy a műszaki végzettségű jelentkezők általában szerények, saját magukat illetően sokszor bizonytalanok az interjú során, nincsenek teljesen tudatában képességeiknek. Ilyenkor néha segít, ha ráébresztem a pályázót arra, versenyhelyzetben van, rajta kívül többen is pályáznak az állásra - mondta a hr-igazgató. Tapasztalatai szerint az álláskeresők egy része természetesen viselkedik az interjú alatt, akár magabiztos, akár szerény, miközben a pályázók egy másik csoportja magabiztosabbnak igyekszik mutatni magát a valóságosnál, s ennek érdekében szerepet játszik. A lebukás veszélye azonban nagy. A testbeszéd ugyanis sok mindent elárul, s ha az történetesen nincs összhangban a verbális kommunikációval, akkor az interjúztató könnyen észreveszi a turpisságot. Lendvay Péter hozzátette: az állásinterjúk több fordulóban történnek, így az álarc legtöbbször még a felvételi folyamat során lehullik a pályázóról.

Lipcsei András is felsorolt néhány, a pályázók által tipikusan elkövetett hibát. Ilyenek például a rendetlenül és hibásan benyújtott pályázati anyagok, alkoholszag, a cégről való tájékozatlanság, arrogáns, illetve nagyképű viselkedés. Szerinte azonban vannak megbocsátható hibák is. Megítélése szerint ilyen a pontatlanság, de csak hihető magyarázattal, bizonytalanság az interjú kezdetekor, túlzásba vitt szerénység vagy nem megfelelő szintű képzettség.