Perre mehetnek a vendéglősök
Országszerte sok tízezer önkormányzati bérleményben dolgozó vállalkozó, köztük igen nagy számban vendéglősök kerülhetnek nehéz helyzetbe az év végével, hiszen lejár a számukra tíz évre biztosított védettség. A lakástörvény, illetve az ez alapján meghozott önkormányzati rendeletek ugyanis 2004. január
1-jétől korlátlan, sem indoklást, sem cserehelyiséget nem igénylő felmondási jogot biztosítanak az önkormányzatoknak. Az érintett vállalkozókat 1994-ig azzal biztatták - miután sokan közülük a '90-es évek elején milliókért, néha százmilliókért vásárolták meg a tartós bérleti jogot az úgynevezett előprivatizáció során -, hogy tulajdonossá válhatnak.
Ám a reményt, illetve a vásárláshoz fűződő jogot egy alkotmánybírósági ítélet meghiúsította 1994-ben, ezt követően kapták a 10 éves védettséget az érintettek.
A vendéglősszakma egyelőre tanácstalan - mondta Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke, gyakorló vendéglős Pécsett. Az elmúlt években egy-egy vendéglő felújítása, részben máshová nem szállítható berendezésekkel, 40-60 millióba is belekerült. Így a veszteség egy-egy bérlemény felmondása esetén igen nagy. Ha pedig a vendéglős nem akar elmenni, akkor kénytelen a kiszolgáltatott helyzetet elfogadni és fizetni a várhatóan drasztikusan megemelkedő bérleti díjat. Háber Tamás úgy látja, az EU-csatlakozás előestéjén a kormánynak nagyobb figyelmet kellene fordítani a kis- és középvállalatokra, s ennek ismeretében rendezni a helyzetet.
A Kisosz ügyvezető elnöke, Antalffy Gábor szerint mindenképpen szükség lenne a törvénymódosításra, amelyben biztosítani kellene az előbérleti jogot, illetve ha a bérlemény megszűnik, akkor kötelezni az önkormányzatot az elszámolásra. Ez a probléma egyébként nagyon sok kereskedőt is érint, ám a belügyi tárca egyelőre passzívnak látszik. A vállalkozók számára nem jelent érdemi segítséget az, hogy a lejárt moratórium után egy évük van a kiköltözésre - fogalmaz Antalffy. A Belügyminisztériumtól egyelőre nem sikerült megtudni, napirenden van-e a lakástörvény idevonatkozó passzusának módosítása.
Hidasi Gábor ügyvéd, a Helyiségbérlők Egyesületének elnöke arra biztatja az ügyben érintett vállalkozókat, hogy ha - üzletmenetük alapján - irreálisan magas a megajánlott bérleti díj, azt ne fogadják el, hanem pereljenek. Az ügyvéd szerint már most is van több vállalkozó, akik egy vidéki nagyváros önkormányzatát akarják perelni az irreálisan megemelkedő bérleti díj miatt. A negatív példák mellett van kedvező is, hiszen mint Háber Tamás mondta, Pécsett már tudható, hogy az önkormányzat egyelőre nem emeli a bérleti díjat.
A Helyiségbérlők Egyesülete szerint a helyzet megoldására több lehetőség is lenne. Így el akarják érni: a lakástörvény úgy változzék, hogy a bérlők az adott bérlemény tartós használatát megvásárolhassák az önkormányzattól. A javaslat szerint ez a forgalmi érték 50-80 százaléka lehetne, aminek fejében a vállalkozó ötven évre megkapná a használati jogot, amely átruházható, örökölhető is lehetne. A szervezet szeretné az is elérni, hogy ha az önkormányzat a felmondást követően a helyiséget továbbra is bérbeadással hasznosítja, és a felmondásra azért került sor, mert a bérlő nem tudta vagy nem akarta a megemelt díjat kifizetni, akkor a felmondás minősüljön joggal való visszaélésnek. Ebben az esetben a vitát per döntheti el.
A helyzet ugyanakkor azért is kényes, hiszen fennáll a korrupció veszélye. Nem lehet ugyanis kizárni, hogy a konkurens vállalkozás az önkormányzat illetékeseit meg nem engedett eszközökkel próbálja rábírni a felmondásra a helyiség megszerzése érdekében - vélekednek a Helyiségbérlők Egyesületénél.
Több tízezer vendéglátó-ipari vállalkozás sorsa kérdőjeleződhet meg januártól, ha az önkormányzati tulajdonú üzletek bérleti jogát a tulajdonos felmondja. Az idén lejár a moratórium, amely eddig megvédte őket attól, hogy a tartós bérleményekből kitegyék őket. A Helyiségbérlők Egyesülete perre biztatja az érintetteket.
Lázár Ildikó
-->
