Schlossberg és Bábel
A grazi kiállítások közül a két legnagyobb szabású az Eggenberg-kastélyban rendezendő Bábel tornya kiállítás, valamint a Schlossberg tárnáiban kialakított Berg der Erinnerungen - Az emlékezések hegye. Ez utóbbi érdekessége, hogy a Schlossberg gyomrában húzódó barlangrendszer mintegy hét kilométer hoszszú volt, s a második világháború alatt több mint ötvenezer embernek nyújtott menedéket a harcok elől. Azóta ezen járatok nagy része beomlott, s csak most, a kiállítás miatt tárták fel újra az eltorlaszolódott részeket.
A március végén megnyílt tárlat, mely szeptember 28-áig várja Stájerország fővárosának múltja iránt érdeklődőket, némileg hasonlít a néhány évvel ezelőtt Budapesten rendezett Giccs és kultusz kiállításhoz, amelynek létrehozói felkérték az embereket, hogy hozzák el a hatvanas éveket idéző tárgyaikat. Az osztrák bemutató csupán annyiban tér el a budapestitől, hogy ezúttal nem egyetlen korszak köré csoportosulnak a kiállított tárgyak, hanem azok inkább magához a városhoz kötődnek. A kiállítás létrehozói igyekeztek a mintegy húszezer emléktárgyat tematikus elrendezésben bemutatni a látogatóknak, megtalálhatunk régi írógépet, használaton kívüli banktrezort éppúgy, mint világháborús relikviákat, vagy akár a hippimozgalom grazi jelképeit. Nemcsak használati tárgyakat hoztak el a város lakói, hanem sok régi fényképpel is találkozhatunk. Böngészhetünk újságkivágásokat is, ezen cikkek fontos politikai döntésekről éppúgy tájékoztatták az embereket, mint néhány szenzációs sporteredményről, vagy egy-egy zenekar ausztriai koncertjéről.
Vajon a szervezők hány különböző tárgyat kaphattak a város lakóitól? Erről sajnos nincs adatunk, ám azt tanúsíthatjuk, hogy ezeket igyekeztek minél látványosabb formában elénk tárni: a kiállított tárgyak mindegyikét egy-egy átlátszó üvegkockába helyezték el, így minden oldaláról megvizsgálhatjuk a múlt darabkáit. Emellett audiovizuális élmények is várják az érdeklődőket, hiszen az egyes kockák mellett fejhallgatókat helyeztek el, így a tárgyhoz kapcsolódó kor zenéjébe is belehallgathatunk. Sőt: tévékészülékek, illetve videokivetítők segítségével beleélhetjük magunkat a május elsejei felvonulásokba éppúgy, mint a nácik által megszállt Ausztria mindennapjaiba.
A Bábel tornya kiállítás a bécsi Kunsthistorisches Museum ajándéka Európa kulturális fővárosának. A reneszánsz stílusban épült Eggenberg-kastély ad otthont ennek a tárlatnak, amely címéhez méltó módon az emberi kommunikációnak állít emléket, hogy a bibliai történet nyomán emlékeztesse a 21. század emberét a kommunikáció kezdeteire. Az első teremben Bábel tornyának építését szemlélhetjük meg más és más aspektusból, a kiállítás szervezői igyekeztek összeválogatni a toronyépítés különböző korokból származó ábrázolásait. A bécsi múzeum igazgatója, Wilfried Seipel által összeállított, a kommunikáció szakértőinek számító hetvenfős testület - biológusok, etnológusok, nyelvtudósok, történészek, régészek sora - segítette a tárlat létrejöttét. Az ő iránymutatásuk eredményeképpen sikerült bemutatni a hatszáz kiállítási tárgyat, melyet százhuszonöt országból szállítottak ide.
A nyelv, illetve az írás az újabb kapocs, amely a bibliai toronyhoz kapcsolható, s amellett, hogy áttekintést kapunk a nyelv keletkezéséről, bőséges leírást találhatunk a világ számos, mintegy hat és fél ezer nyelvéről, a hozzájuk tartozó akusztikus installációkkal. Ezáltal nemcsak olyan nyelvekkel ismerkedhetünk meg, amelyekről már hallottunk, hanem sok olyan nyelvjárást is fölfedezhetünk saját magunk számára, amelyekről egyáltalán nem is voltak ismereteink. Mindezek mellett egy kisebb teremben láthatók fényképek a régészeti ásatásokról is, ezek segítségével a múzeumlátogató közelebb kerülhet a bibliai legenda kultúrtörténetéhez.
A harmadik tematikus egységet az írásbeliség kialakulása és fejlődése jelenti, ahol betekintést nyerhetünk az ékírás, illetve a hieroglif írásmód történetébe és ábrázolásmódjába, majd az ezt követő korokon keresztül - melyeket szép és rendkívül értékes könyvek igyekeznek bemutatni a látogatóknak - eljuthatunk napjainkig, az elektronika világáig. A kiállításnak az iraki válság, majd az azt követő háború is aktualitást adott, hiszen a bibliai történet szerint a tárlat címét adó tornyot a szövetségesek által legyőzött ország területén próbálták felállítani, mindaddig, míg össze nem keveredtek a nyelvek, s úrrá lett a teljes mértékű meg nem értés, a kommunikációs zűrzavar. Csakúgy, mint napjainkban? (BG-CsO)
