Sok idő kell az elhelyezkedéshez
Tovább nőtt a sikeres álláskereséshez szükséges idő: európai viszonylatban ehhez tavaly már 5 hónap kellett, szemben a 2001-es 4 hónappal. Magyarországon 2002-ben még ennél is hosszabb időszak, fél év volt szükséges a sikeres elhelyezkedéshez. Megfelelő végzettséggel, nyelvtudással és tapasztalattal rendelkező, karrierjük első felében lévő munkatársak 3-4 hónap alatt találják meg új munkahelyüket, az átlagos képességekkel, tudással felruházott álláskeresőknek körülbelül fél év szükséges. Ennél hosszabb időre van szükségük azoknak, akiknek végzettsége, nyelvtudása nem megfelelő, magas beosztásúak, vagy karrierjük második felét építik - ezt mutatják a DBM Magyarország karriertanácsadó adatai.
Az újbóli elhelyezkedéshez azért is szükséges több idő, mert a cég részéről sokszor nem a megfelelő ember fogadja a jelöltet. Ez azt a veszélyt rejti magában, hogy a jelölt és a cég képviselőjének találkozójából csak felszínes párbeszéd kerekedik. Gondot jelenthet az is, hogy az interjú során a cég képviselője nem igazán akarja "eladni" saját vállalatát, azaz nem kelti fel kellőképpen a pályázó érdeklődését. A tanulság az, hogy az interjúztató szakmai vezetőket fel kell készíteni a leendő munkatársakkal folytatott beszélgetésre. Ellenkező esetben puszta időpocséklás lesz a találkozóból - hívta fel a figyelmet Cservenyák Tamás.
A gazdasági lassulással indokolja Baltai Kristóf, a General Electric hr-ese az elhúzódó álláskeresést. Tapasztalata szerint a cégek "megnézik, mit vesznek". Király Éva, a Malév hr-igazgatója hozzátette: ha rossz munkatársra esik a választás, azzal a cég garantáltan veszteséget szenved. Már csak emiatt is indokolt az alapos kiválasztás.
Alapvető hiba az új munkatársakat toborzó cégek részéről, hogy nem határozzák meg elég pontosan a betöltendő munkakört, a leendő munkatárssal kapcsolatos elvárásokat. Kiválasztáskor érdemes szem előtt tartani, hogy kikkel fog együtt dolgozni az újonc, akinek felvételi procedúrájában nem árt, ha leendő kollégái is részt vesznek - vélekedett Juhos Andrea. A DBM ügyvezető partnere hozzátette: csak akkor ajánlatos meghirdetni a munkaerő-felvételt, ha meggyőződtünk arról, hogy a cégen belül nincs a posztra megfelelő ember.
Persze az álláskeresők is követnek el hibákat, nem csak a toborzó cégek. Jellemző hiba például a rendetlen és hibás pályázati anyag, tájékozatlanság a cégről, arrogancia, nagyképűség - sorolta tapasztalatait Lipcsei András, a Dr. Pendl & Dr. Piswanger International személyzeti és vezetői tanácsadó ügyvezetője. Szerinte ugyanakkor megbocsátható hiba a pontatlanság, az interjú kezdetekor meglévő bizonytalanság, vagy akár a túlzott szerénység. Felhívta arra is a figyelmet, hogy mennyire ontos a jó önmarketing. Ennek részeként a pályázó akkor jár el helyesen, ha nemcsak arról beszél, hogy a múltban mit csinált, hanem arról is, hogy az általa kitűzött célokat hogyan érte el. Lipcsei András úgy vélekedik: az elért eredmény és az ahhoz vezető út egyaránt fontos.
