Tőkehiány a biotechnológiában

Az Ernst & Young jelentéséből kiderül, hogy 2002-ben megállt az európai biotechnológiai szektor növekedése: miközben az elmúlt évtizedben az árbevétel éves szinten 30-40, a foglalkoztatottak száma 10-20 százalékkal növekedett, tavaly az ágazat árbevétele két százalékkal, 12,9 milliárd euróra, a létszám hat százalékkal, 82 100 főre esett vissza.

Ennek hátterében nemcsak a gazdasági növekedés ütemének lassulása áll, hanem az is, hogy igen csekély az invesztíciós érdeklődés a biotech cégek iránt. A befektetők inkább a már meglévő portfólióra összpontosítanak, s nem nagyon foglalkoznak az induló vállalkozásokkal. A biotechnológiai cégekbe fektetett tőke 1,2 milliárd euróra csökkent tavaly a két évvel korábbi 6,7 milliárdról: 2002-ben mindössze három biotech cégre írtak ki nyilvános vételi ajánlatot, míg két évvel korábban még negyvenre. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy ebből a kockázati tőkebefektetés 1,1 milliárd euróra rúgott, ami a harmadik legnagyobb összeg a biotech cégek fennállásának történetében.

Mindez stratégiájuk átértékelésére készteti az európai biotechnológiai cégeket. Mint az elemzés készítői megállapítják, elmúltak már azok az idők, amikor egy biotechnológiai vállalkozás hosszú távon veszteséges lehet. Ahhoz, hogy az ágazat kevésbé legyen kitéve a tőkepiac ingadozásainak, a biotech cégeknek olyan stratégiát kell kialakítaniuk, amellyel már a kezdet kezdetén bevételekre és nyereségre tudnak szert tenni. Manapság ugyanis ritka az olyan befektető, aki hajlandó öt-tíz évet várni, hogy invesztíciója elkezdjen megtérülni.

A biotechnológia változatlanul élvezi az európai országok kormányainak támogatását, s helyi szinten igyekszenek ösztönözni a vállalkozásokat. Az állami támogatások és egyéb, úgynevezett "puha" finanszírozási formák helyett a vállalkozások aktivitását és a beruházásokat ösztönző módosításokat hajtanak végre az adórendszerben. Az Ernst & Young elemzői úgy látják, hogy az ágazat számos kihívás előtt áll: az egyik fontos terület a szabályozás, a másik a közvélemény tájékoztatása elsősorban a genetikailag módosított szervezetek és az őssejtkutatás kérdésében, mert itt a legkevésbé egységes az európai álláspont. További kihívást jelent a szabadalmak, a gyógyszerárak, gyógyszer-engedélyezés témája, ami szintén hátráltatja az iparág fejlődését.

Magyarországon nagyjából 50 olyan cég működik, amely biotechnológiával vagy annak határterületével foglalkozik - tájékoztatta a Világgazdaságot a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke. Ifjabb Duda Ernő - aki egyben az egyik vezető hazai biotech cég, a Solvo Rt. vezérigazgatója - elmondta, a szövetségnek jelenleg 20 tagja van, s a közeljövőben legalább tíz újabb belépőre számítanak. A tagok egyebek mellett gyógyszerkutatással és -fejlesztéssel, diagnosztikával, kombinatorikus kémiával, genetikai kutatással foglalkoznak.

Duda Ernő utalt arra, a biotechnológiában tevékenykedő hazai cégek jelentős hányada nagy nyugati gyógyszergyárakkal áll kapcsolatban, árbevételükről azonban nem tudott felvilágosítást adni. Itt akár több millió dolláros üzletekről is szó lehet, mindamellett az árbevétel nem igazán a legjobb mutató, egy-egy biotech cég értékét sokkal inkább az határozza meg, hogy milyen szabadalmakkal és hosszú távú fejlesztési potenciállal rendelkezik. S ebből a szempontból a magyar vállalatok a régióban igen jól állnak. A biotechnológiai termékek jó részét felhasználó gyógyszeriparban hagyományosan világszínvonalú a magyar szakemberek tudása, s ugyanez mondható el a növényi genetikáról is. Ugyanakkor az üzleti szempontból komoly eredményekkel kecsegtető fejlesztések megfelelő támogatás, illetve a nemzetközi kockázati tőke érdeklődésének híján elvesznek, vagy külföldön hasznosulnak.

Miközben Nyugat-Európában az állam jelentős forrásokkal támogatja a biotech szektort, Magyarországon erre kevés pénz jut, sőt úgy néz ki, hogy az idei évben még az eddigi csekély támogatást is megvonhatják - hangsúlyozza Duda Ernő. Ennek ellenére azt tapasztalja, hogy meglepő növekedés figyelhető meg a szektorban, s ez a tendencia várhatóan folytatódik a jövőben is.