Vidéken landolhat a bajorországi tőke

Az elmúlt években nagyszabású tervek készültek a hazai repülőterek fejlesztésére. Több külföldi társaság is érdeklődött, köztük bajor tanácsadók is megvizsgálták már 2001-ben egyebek mellett a debreceni légikikötő fejlesztésének lehetőségét, esélyeit. Az ismert és megkezdett fejlesztések közül a győr-péri, illetve a pécs-pogányi légikikötőben már ebben az évben látható lesz az eredmény. Vadász László, a győr-péri repülőtér vezetője elmondta, a közel egymilliárd forint értékű fejlesztést egy hónapon belül befejezik, s május végén, legkésőbb június elején indulhat a forgalom. Az egykori sportrepülőtéren egy 1300 méter hosszú és 40 méter széles beton kifutópálya épült, korszerűsítették az irányítótornyot, valamint a világítástechnikai berendezéseket. Ezek után maximum 60-70 személyes kisgépeket tudnak fogadni a nap 24 órájában. A repülőtér egyelőre tíz alkalmazottal üzemel, ennek költsége éves szinten várhatóan 400 ezer euró körül várható. Napi egy járatuk biztosan lesz a nyitást követően , a tulajdonosok arra számítanak, hogy a következő éven a nyári hónapokban már a turistaforgalom is beindul. Az első néhány évben biztosan szükség lesz arra, hogy az önkormányzatok megsegítsék a repülőteret - fogalmaz Vadász László.

A tervek szerint új utasforgalmi épületet hoznának létre, biztonsági létesítmények megépítésére is szükség van, és a teherforgalom feltételeit is meg kell teremteni. Szükségesnek látszik a kifutópálya bővítése és ehhez kapcsolódóan a navigációs és fénytechnika fejlesztése. Mindez további mintegy 14 millió eurós befektetést jelent, amit a tulajdonosok elsősorban uniós pályázati forrásból terveznek finanszírozni.

Hasonlóan jó ütemben halad a pécs-pogányi repülőtér építése is, ahol az 1,2 milliárd forint értékű beruházás befejezését követően várhatóan az ősszel indulhat be a forgalom. Az épülő kifutópálya kisgépek fogadására lesz alkalmas, ám a tervek szerint ezt további 500 méterrel meghoszszabbítanák már a jövő évben, hogy nagyobb gépeket is fogadni tudjanak.

A következő két évben további, közel 1 milliárd forint értékű beruházást terveznek Pécs-Pogányon. A légi forgalom beindulását követően a mikroelektronikai ágazatok és a turizmus fellendülésére számítanak a Baranya megyei és a pécsi önkormányzatnál is. Számítások szerint az első tíz évben éves szinten 65 ezer utast fogad majd a repülőtér, de a százezres szám is elérhetőnek tűnik.

Az egyik legjobb vidéki repülőtérnek tartott debreceni egykori orosz katonai légibázison jelentős fejlesztésekre lenne szükség ahhoz, hogy a jelenlegi éves 6-7 ezer fős utasforgalom emelkedjék. Jeney Zoltán, a reptér vezetője elmondta, hogy egy 5,7 milliárd forintos fejlesztési tervük rajtra készen áll. Ha ez megvalósulna, akkor Debrecen nemzetközi szinten is jelentős, úgynevezett átrakodó légikikötő lehetne. Ehhez adottak a feltételek, hiszen rendelkezésre áll egy 403 hektáros terület, a vasúti, közúti kapcsolat, valamint Debrecen gazdasági, szellemi infrastruktúrája. A hajdú-bihari megyeszékhely az uniós, elsősorban a német vállalkozások számára lenne fontos, de a keleti országok kereskedőinek érdeklődésére is számot tarthat. A debreceni repülőtér fontosságát a rendszerváltás után minden kormány elismerte, de a fejlesztéshez szükséges állami forrást eddig nem kapták meg. A város eddig 100-150 millió forinttal támogatta a repülőtér fejlesztését, és további egymilliárd forintra kaptak ígéretet, ez azonban csak az első lépésekhez elegendő, kormányzati segítségre továbbra is szükség volna.

A korábbi befektető, az angol PB Solar ugyan visszavonult a szegedi repülőtér fejlesztéséből, az önkormányzat azonban kitart az eredeti tervek mellett, és új befektető után néz. Eredetileg 13 milliárd forintos beruházás valósult volna meg az egykori szegedi sportrepülőtéren, de első lépésben valószínűleg ennél szerényebb fejlesztésben kell gondolkodni - vélekedik Nagy Sándor alpolgármester.

Így először csak kisebb gépek fogadására tennék alkalmassá a légikikötőt, és később bővítenék a kifutópályát, illetve teremtenék meg a nagygépek fogadásához szükséges feltételeket. Szegeden egyébként úgy látják, a környék éves, mintegy 1,5 milliárd forintos repülőjegy-forgalma azt mutatja: életképes a fejlesztési elképzelés.