WHO-filter a dohánycégekre
Az Egészségügyi Világszervezet tagországai elfogadták azt a keretegyezményt, amely a jelenleginél lényegesen szigorúbb szabályozást ajánl a dohánytermékek reklámjára vonatkozóan. Az egyezmény akkor lép életbe, ha azt legalább négy tagország ratifikálja. A dokumentum például a cigarettareklámok betiltását, illetve a hirdetési lehetőségek jelentős korlátozását irányozza elő azon államokban, ahol a betiltás alkotmányellenes volna. Ez utóbbi kategóriába tartozik például az Egyesült Államok.
A dohánytermékek piacának magyarországi szabályozása teljes mértékben megfelel az uniós ajánlásoknak és normáknak, illetve bizonyos kérdésekben szigorúbb annál - közölte Patai András, a Magyar Dohányipari Szövetség elnöke a Világgazdaság érdeklődésére.
Szeretnénk hosszú távon legális terméket gyártani és forgalmazni, s ennek érdekében figyelembe vesszük a gazdasági és társadalmi környezet elvárásait - sommázta a Philip Morris International (PMI) álláspontját Tar Ágnes, a cég magyarországi leányvállalatának sajtófőnöke. A gyártók hasonló véleményen vannak, s igyekeznek maximálisan együttműködni minden állami és társadalmi szervezettel, amelynek jelentős befolyása lehet működésükre. A magyarországi dohánygyárak az előállításban, kereskedelemben az uniós normáknak megfelelően működnek - erősítette meg Patai András. Hozzátette: jelenleg várják, hogy a három érintett tárca, a földművelésügyi, a gazdasági és az egészségügyi aláírja a dohányrendeletet, amely a dohánytermékek gyártását és értékesítését szabályozza. Az ágazat uniós csatlakozásra történő felkészüléséhez mindenképp szükséges volna, hogy ez az új szabályrendszer mielőbb megszülessen - jegyezte meg az ágazati szövetség elnöke.
Az egyre szigorúbb szabályozás miatt egyes országokat már elhagytak a nagy gyártók, és folyamatosan kelet felé törekednek, ahol nemcsak a reklám- és egyéb szabályok enyhébbek az amerikai és uniós előírásoknál, de a munkaerő is lényegesen olcsóbb. Részben ezzel magyarázható, hogy időről időre felröppennek hírek a térségbeli dohánygyárak esetleges költözéséről.
Szakmai körökben a termékek dobozán megjelenő feliratokkal, illetve a reklámokkal kapcsolatos előírások szigorításával összefüggésben emlékeztetnek, hogy a kilencvenes évek elejétől, amikortól lehetett Magyarországon cigarettát hirdetni, nem nőtt, hanem csökkent a fogyasztás. Vagyis a reklámok nem bővítik a piacot.
Időközben a floridai fellebbviteli bíróság megsemmisítette azt a bírósági ítéletet, amely szerint amerikai dohánygyáraknak 145 milliárd dolláros kártérítést kellett volna fizetni floridai dohányosok százezreinek. A Financial Times emlékeztet, hogy a Philip Morrist márciusban Illinois államban 10,1 milliárd dolláros kártérítésre kötelezte a bíróság, mondván, a light felirattal megtévesztette a dohányosokat.
