Harcba indultak a városok
Akik a regionális politika renacionalizálását javasolják, nem osztják az EU véleményét. Az unió szolidaritásra épül, és nem csupán szabadkereskedelmi övezet - így foglalta össze a konferencián elhangzottakat Albert Bore, a bizottság elnöke. Ugyanakkor mindenki tudatában van annak, hogy a világkereskedelem liberalizációja, a technológiai forradalom és az információs társadalom erősödése mind az üzleti vállalkozásoktól, mind a polgároktól megköveteli, hogy gyorsan alkalmazkodjanak ezekhez a változásokhoz.
A kohéziós politika reformjának szükséges alapelvei közé sorolja a Lipcsében elfogadott deklaráció a regionális politika nyitottságát, amelynek egyszerű, átlátható és összevethető kritériumokra kell épülnie. A szubszidiaritás szellemében mind a döntésekben, mind a végrehajtás levezénylésében nagyobb szerepet kell kapnia a regionális és a helyi vezetésnek. A konferencia résztvevői egyetértettek abban: szükségesnek tartják, hogy 2006 után is a közösségi GDP 0,45 százaléka legyen a regionális politika költségvetési bázisa, ez az arány ne csökkenjen. Az új kohéziós politikának tartalmaznia kell megoldási lehetőségeket, amelylyel a különböző régiókon belüli és közötti, aggasztóan megnövekedett egyenlőtlenségeket kezelni lehet. Újra meg kell határozni az első, illetve a további célkitűzések szabályozásának feltételeit. Közösségi kezdeményezésként fenn kell tartani a határokon, régiókon átnyúló, transznacionális együttműködéseket, és erősíteni kell a határokon túli kapcsolatokat.
A deklaráció leszögezi: a gyorsan változó globális gazdaságban a városok egyre jelentősebb szerepet játszanak. Mind saját régiójukban, mind tágabb térségük szempontjából a fejlődés motorját jelenthetik. A lipcsei konferencián részt vevő Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere úgy értékeli: komoly nézeteltérés alakult ki a régiók és a nagyvárosok képviselői között arról, hogy 2006 után miként legyenek felhasználhatóak a strukturális alapokból nyújtandó uniós támogatások. A főpolgármester szerint feltétlenül szükséges, hogy az élesedő vitában a városok közösen, súlyuknak megfelelően képviseljék érdekeiket. Bár az új tagállamok fejlettsége elmarad az EU-átlagtól, a nagyvárosok az uniós települések számára is hasznosítható tulajdonságokkal rendelkeznek. Ilyen például a tömegközlekedés hálózatának fejlettsége, annak magas kihasználtsága, vagy a távfűtési rendszer kiépítettsége. Ezeket azonban a jövőre csatlakozó országokban is veszélyezteti a szuburbanizáció vagy a gépkocsihasználat ugrásszerű fejlődése, amellyel a tömegközlekedési hálózat nem tud lépést tartani. Az európai kohéziós politikában jelenleg nem kap megfelelő súlyt a városi dimenzió. A városi tömegközlekedést nem eléggé, a lakótelepek rehabilitációját viszont egyáltalán nem veszi figyelembe az EU támogatási politikája.
A nagyvárosok álláspontja egyértelmű: erősen kell lobbizni azért, hogy a jövőben megfelelő módon vegyék figyelembe szükségleteiket. Európa lakosainak 80 százaléka városokban él, akik a főpolgármester szerint egyre értetlenebbül fogadják, hogy az EU-támogatások aránytalanul nagy hányada jut az agrárpolitikára. Az európai kohéziós politikában kiemelt hangsúlyt kell kapnia a közlekedési és a környezeti infrastruktúra fejlesztésének.
Ezek a gondok nem ismeretlenek a jelenlegi tagállamok döntéshozói körében. Egyes jól fejlett városok már találtak kiutat. Ugyanakkor az eddigi URBAN programnál lényegesen részletesebb tervezetre van szükség, hogy megállíthatóak legyenek az Európa-szerte tapasztalt kedvezőtlen folyamatok - állítja Demszky Gábor.
