Kihívások várnak a magántőkére

Az NFT pénzügyi táblájából kitűnik, hogy az Európai Unió és a magyar állam együttesen mintegy 2,35 milliárd eurót (1999-es árakon) kíván elkölteni a terv keretében, és ehhez mintegy 1,54 milliárdot vár a magán- és a civil szektorból. Így az NFT által megmozdított pénz nagysága mintegy 3,90 milliárd eurót jelent, amely forintosítva 1200-1500 milliárdos projekthalmazt takar.

Három területre várja az NFT a magán- és civil szektor tőkéjét. A termelőszektor versenyképességének javítása kapcsán elérhető támogatások nagysága 956,1 millió euró (kb. 231 milliárd forint), amelyhez mintegy 1,46 milliárdot (kb. 355 milliárd forintot) vár e két szektorból. Ebből az agráriumra 407 milliót (kb. 98 milliárd forintot) kívánnak költeni, és 797,5 millió eurót (kb. 192 milliárd forintot) várnak a versenyszférából. A jobb infrastruktúra és a tisztább környezet biztosítására 254, 9 millió eurót (kb. 62 milliárd forintot) szánnak, melyhez 41 millióval (kb. 10 milliárd forinttal) járulna hozzá a versenyszféra. Ezen támogatások mellett a tisztán állami feladatokra a kohéziós alapból további 994,1 millió euró lesz elérhető különböző állami projektek finanszírozására, mint például autóút, autópálya-modernizálás a transzeurópai hálózat mentén. A környezetvédelmi szempontok minden egyes leendő pályázatnál alapvető kritériumok lesznek, sőt az egyik támogatott terület pont a vállalkozások környezetvédelmi szempontú technológiaváltását támogatja. A harmadik terület, ahol az NFT a magántőke szerepével számol, a helyi és regionális potenciál erősítése. Itt 427,1 millió eurós (kb. 103 milliárd forintos) közpénzzel és 39,4 millió eurós (kb. 9,5 milliárd forintos) magántőkével kalkulál a terv.

A második és harmadik terület jellemzően az önkormányzatokat érintő területek, ezért is kisebb itt a magántőke szerepe, hiszen jellemzően önkormányzati és állami feladatok finanszírozásáról van szó.

A termelőszektor versenyképességének javításánál magas a magántőke nagysága, mert itt a vállalkozások fejlesztéseihez kíván hozzájárulni az NFT. Tehát nem az állami elképzelések megvalósítása a cél, egyrészről ezért alacsonyabb a hozzájárulás, másrészről pedig az unió közös versenypolitikájának követelményei (tiszta verseny, állami támogatások tilalma stb.) nem teszik lehetővé a nagyobb arányú közfinanszírozást. Így az a sajátos helyzet alakult ki, hogy amíg az önkormányzati projekteknél akár 90 százalékos támogatási intenzitást is el lehet érni, addig a vállalkozói szektorban ez mindössze 40 százalék körül alakul. Ráadásul a PHARE 2003 keretében meghirdetett Európa pályázat-előkészítő alap sem nyújt igazán segítséget a vállalatoknak a pályázatok kidolgozásában. A kis- és középvállalkozóknak így két lehetőségük van: vagy önköltséges alapon képeztetik magukat és maguk írják pályázataikat, vagy pedig tanácsadói szolgáltatást vesznek igénybe, mely szintén költségként jelenik meg.

Ma még nem tekinthetők véglegesnek ezek az adatok, hiszen az NFT nemrég készült el és jelenleg is folyik az átvilágítása. Ezután - a tárgyalások befejeztével - kialakul a végleges összeg, az ún. közösségi támogatási keret. Ez tartalmazza majd az Európai Unió és Magyarország kölcsönös pénzügyi kötelezettségvállalását.

Mind az Európai Unió, mind pedig Magyarország számára fontos, hogy ezeket a támogatásokat sikeresen fel tudjuk használni, ennek előfeltétele az, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű projektet tudjunk beadni. Sok szakember úgy véli, hogy ez ma még nem adott, részben azért, mert a magyar vállalkozóknak még nincsenek uniós pályázási tapasztalatai. Mindamellett a helyzet azért nem annyira aggasztó, mint amilyennek látszik, hiszen az államigazgatás projektjeinek megvalósítói a vállalkozók lesznek, azok, akik a pályázati rendszerrel együtt járó közbeszerzési eljárásoknak meg tudnak felelni.