Kiterjesztik a szelektív hulladékgyűjtést
Debrecen, Pécs, Győr, Siófok, Sátoraljaújhely, Veszprém, Keszthely és a Tura régió mellett Szeged, Békéscsaba, Szolnok és Miskolc is bekapcsolódhat az idén a lakossági szelektív hulladékgyűjtésbe, így év végére elérheti a 800 ezer főt a hulladékká vált csomagolások újrahasznosításához elengedhetetlen hulladékgazdálkodási rendszerhez csatlakozó lakosok száma. Magyarországon évente mintegy 780 ezer tonna csomagolóanyag keletkezik, s az EU, valamint az országos hulladékgazdálkodási terv értelmében ennek az idei évben 40, 2005-ben pedig már 50 százalékát kell újrahasznosítani, a csomagolások kibocsátóinak finanszírozásával. Ezen belül 2005-re az anyagában történő hasznosításnak minden hulladéktípus esetén el kell érnie a 15 százalékot. A csomagolóanyagokból 340 ezer tonna az iparban és a kereskedelemben keletkezik, ám ebből 280-300 ezer tonnát jelenleg is hasznosítanak. Ezzel szemben jóval nagyobb a lemaradás a lakosságnál keletkező 440 ezer tonna hasznosítása kapcsán, amelyből egyelőre, éves szinten, mindössze 6-7 ezer tonnát gyűjtenek be.
A csomagolóanyagok hasznosítási aránya csak a lakossági szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztésével képzelhető el, s a számítások szerint az 50 százalékos feldolgozási arány eléréséhez 2005-re mintegy 4 millió lakost kell bevonni a rendszerbe. A szelektív gyűjtés és a hasznosítás megszervezését a legnagyobb töltő- és csomagolóanyag-gyártók által megalapított Öko-Pannon Kht. vállalta el, amely hivatalosan az idén januárban kezdte meg koordináló szervezetként való működését. A rendszer működésének lényege, hogy a kht. szerződéses rendszerén keresztül átvállalja céges partnerei hasznosítási kötelezettségének teljesítését, s a neki befizetett díjakból a helyi kommunális szolgáltatóknak kifizeti a szelektív gyűjtés megszervezése és működtetése következtében felmerülő többletköltségeket. A kht. szerződéses partnereinek száma mára meghaladta a 350-et, s ezek együttesen 340 ezer tonna csomagolás kibocsátásáért felelősek. Ez a teljes hazai mennyiség 44 százalékát fedi le egyelőre, s az Öko-Pannon Kht. becslése szerint a szerződéses partnerek száma év végére várhatóan eléri az ezret.
A szervezet partnerei befizetéseire támaszkodva köthet megállapodásokat az egyes önkormányzatokkal is. A kht. a tervek szerint a lakossági szelektív hulladékgyűjtés finanszírozására az idén 120 millió forintot fordít, míg az ipar és a kereskedelem területén folyó gyűjtésre 1,2 milliárd forintot fizet ki. A lakossági szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztésével párhuzamosan az arányok a következő években eltolódnak, s a számítások szerint 2005-ben a lakossági gyűjtésre 2, míg az ipari-kereskedelmi gyűjtésre mintegy 2-2,5 milliárd forintot kell majd fordítani a növekvő számú szerződéses partner befizetéseiből. A lakossági gyűjtésre fordított összegből a már leszerződött önkormányzatok területén eddig összesen 500-600 helyen állítottak fel az üveg-, a papír- és a műanyaghulladék külön gyűjtésére alkalmas gyűjtőszigeteket. Ezek számát növelheti, hogy az Öko-Pannon Kht. Szegeddel, Békéscsabával, Szolnokkal és Miskolccal is megkezdte a szerződéskötés előkészítését. A tervek szerint az elkövetkező években terjesztik ki a lakossági szelektív hulladékgyűjtést a fővárosban is, igaz, Budapest mérete és az ország egyetlen itt működő lakossági hulladékégetője miatt speciális helyzetben van. Mindenesetre a főváros tervei szerint az idén 110, 2004-ben pedig mintegy 500 gyűjtőszigetet alakítanak ki Budapest területén, s ezek hálózata optimális esetben 2005-re éri el azt a sűrűséget, amely mellett már hatékony lehet a szelektív hulladékgyűjtés.
"Az idei célkitűzések elérésével várhatóan nem is lesz különösebb probléma, ám annál nehezebbnek tűnik a rendszer továbbfejlesztése 2004-2005-ben" - közölte Viszkei György. Az Öko-Pannon Kht. ügyvezetője kérdésünkre elmondta: a települési szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztésével is teljesíthetetlennek tűnik az az előírás, hogy 2005-re a külön gyűjtött hulladékon belül a lakosságtól származó szemét mennyisége érje el a 20 százalékot. A másik probléma a rendszer finanszírozásában van. A hatályos jogszabályok értelmében azok a cégek, amelyek saját megoldás alkalmazásával vagy a koordináló szervezettel kötött átvállalási szerződéssel gondoskodnak a kötelező hasznosítás teljesítéséről, jelenleg mentesülnek a csomagolásokra kivetett termékdíj fizetése alól. Ezzel szemben 2004-től a kötelező hasznosítást elérő cégeknek is be kell fizetni a termékdíj 20 százalékát, így lehet, hogy azoknak jobban megéri a termékdíj teljes fizetését választani, márpedig ez a lakossági szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése elől vonná el a forrásokat. "Az elmúlt fél évben végrehajtott váratlan módosítások miatt a jogszabályi környezet bizonytalan, s ennek következtében a hasznosításra kötelezett cégek jelentős része egyelőre inkább nem köt átvállalási szerződést a koordináló szervezettel. Emellett a begyűjtött hulladék feldolgozását végző hasznosító üzemek a pontos feltételek, illetve a megtérülési esélyek tisztázódása előtt nem szívesen vállalnak kockázatot, s emiatt a hasznosítókapacitások bővülése is megtorpanhat" - tette hozzá Viszkei György. Mindenesetre az Öko-Pannon Kht. egy tanulmányt készített annak tisztázására, hogy pontosan milyen finanszírozási feltételek szükségesek a 2005-re vonatkozó kötelező hasznosítási arány eléréséhez, s ennek eredményét a döntéshozókhoz is eljuttatják.
A csomagolásokat kibocsátó cégek érdekeltségének megteremtése a hasznosításba való bekapcsolódásról abból a szempontból sem mellékes, hogy az EU tervei szerint a közösség tagállamaiban 2008-tól tovább emelnék a csomagolások kötelező hasznosítási arányát. A közösség 2008-tól 60 százalékéra emelné a minimális hasznosítási arányt, ráadásul az anyagában történő feldolgozás kötelező hányada is emelkedne, igaz - Görögország, Portugália és Írország mellett - Magyarország már jelezte, hogy 2012-ig újabb átmeneti mentességet kér a teljesítés alól.
