Milliárdos velencei-tavi tervek
A nyár elején a Balatonnál némiképp csökkenni látszik a forgalom, eközben a Velencei-tó egyre népszerűbb lesz a hazai utazók, főként a vízi sportokat kedvelők körében. Szakemberek szerint azonban a két vízpart vendégköre annyira eltérő, hogy a balatoni visszaesés nem hozható összefüggésbe a velencei-tavi élénküléssel. Mint Galla Gábor, a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatója mondta, a Balaton a nemzetközi turizmusban, a vitorláséletben ismert és országos jelentőségű üdülőhely. A kisebb tónak viszont regionális szerepe van. A szakember úgy látja, hogy a magyar tengernél most a normál nyár eleji forgalom van, s felfutásra július 10. után, a német iskolaszünet kezdetével lehet számítani. A Velencei-tónál ezzel szemben nagyjából egész nyáron hasonló a forgalom, hiszen ott főként a főváros és Székesfehérvár környékének lakosaira számítanak vendégként.
A Balatonnál az alacsony vízállás nem befolyásolja a vendégforgalmat - vélekedik a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke, Rosta Sándor -, hiszen a vízminőség nagyon jó. A német autóklub, az ADAC legfrissebb jelentése szerint a 28 mérési pont közül 25 helyen kiváló a minőség, 3 helyen pedig megfelelő, fürdésre alkalmas. A tapasztalatok szerint a vitorlások közül a mély merülésű hajók számára gondot okoz az alacsony vízállás, ám a hajósok ismerik azokat az útvonalakat, amelyeken zavartalanul tudnak közlekedni.
Mint Rosta Sándor mondta, a pünkösdi hétvége óta némiképp visszaesett a forgalom a Balatonnál. A szállodavállalatok előrejelzései szerint tartható lesz a tavalyi foglaltsági szint, esetleg néhány százalékos visszaesés lehet. A fizetős vendéglátóknak viszont jelentősebb csökkenéssel kell számolniuk. A tapasztalatok szerint a vendégek egyre inkább az igényesebb, komplexebb szolgáltatást nyújtó hoteleket, panziókat, vendégházakat keresik.
A Velencei-tónál a belföldi forgalom élénkülése tapasztalható az idei nyáron, ám a korábbi évekhez hasonlóan számítanak a holland és dán vendégekre is. A tónál cél a szezon meghosszabbítása, aminek érdekében két jelentős fejlesztés kezdődött - tájékoztatott Szabó Gábor, a Közép-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke, a Fejér megyei közgyűlés elnöke. Ezek egyike az agárdi gyógyfürdő 1,2 milliárd forintos költséggel folyó bővítése és korszerűsítése, a másik pedig a Velencei Wellness Központ fejlesztése. Mint Szabó Gábor mondta, a két létesítmény közelében magánberuházásban panziók és kisebb hotelek is épülnek. A fejlesztési koncepció szerint egyébként a tó déli partján a tömegturizmus feltételeinek javítása a cél, míg az északi parton a minőségi vendégkör megszerzése a cél. Itt szó lehet akár konferencia-központ, akár klubüdülő építéséről is. Emellett felmerült Pákozdon egy történelmi emlékpark felépítése is. A vízi sportok közül a nem motoros sportágak fejlesztését támogatják az önkormányzatok, illetve a megyei is, ám ezzel kapcsolatban konkrét fejlesztési terv nincs - közölte Szabó Gábor.
