Több repteret átvenne a BA Rt.
Bár közvetlen pénzügyi segítségről nincs szó, állami közbenjárással megoldódhat a nehéz helyzetben lévő vidéki repülőterek, főképp a sármelléki Balaton Airport sorsa. Többféle megoldási lehetőséget is tanulmányoznak kormányzati szinten, amelyek közül az egyik az, hogy a sármelléki és esetleg a debreceni légikikötő üzemeltetését venné át a BA Rt., s feladata lenne a fejlesztések beindítása is.
Kiss László, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium légiközlekedési főosztályának vezetője annyit közölt: a Balaton Airport gondjainak megoldására több lehetőség is felmerült, amelyek közül egyik a BA Rt. megjelenése.
Debrecennel kapcsolatban az az álláspont kezd véglegessé válni, hogy nincs olyan súlyú probléma sem az üzemeltetésben, sem a fejlesztések terén, amely állami beavatkozást igényelne. A sármelléki reptér vezetője, Zóka István véleménye szerint számukra megoldást jelentene ez a kormányzati javaslat, s erre a két tulajdonos önkormányzat, a sármelléki és a zalavári is rábólintott már. Ezzel szemben Debrecenben nem tartják szükségesnek a BA Rt. megjelenését.
Információink szerint az érintett repülőterek tulajdonviszo-nyaiban nem lenne változás, ám a BA Rt. hosszú távú koncessziós szerződéssel végezné az üzemeltetést - tartalmazza a repterek helyzetét rendező - jelenleg készülő - kormány-előterjesztés tervezete. A BA Rt.-nél már elkészültek a gazdaságossági számítások a sármelléki reptér üzemeltetésével kapcsolatban, ám erről a cégnél nem kívántak információt adni. Annyit azonban tudni lehet, hogy a Balaton Airport üzemeltetése öt éven belül nullszaldós lehet, ám a fejlesztésekre jelentős összegeket kellene fordítania a BA Rt.-nek.
Sármelléken úgy vélik, a Budapest Airport szakembergárdájának és eszközállományának bevonása jelentősen javítana helyzetükön. Becslések szerint a Sármelléken szükséges mintegy 700-800 millió forint fejlesztés mintegy 50 százalékkal olcsóbban megoldható lenne akkor, ha ebbe a BA Rt. Ferihegyen már nem használható műszerek, felszerelések átadásával segítene. Megfelelő szakemberek megjelenésével a fejlesztést gyorsíthatná továbbá a reptér tulajdonában lévő mintegy 200 hektáros terület is, amelynek értékesítésére van lehetőség. Az ebből befolyó pénzt ugyanis csak fejlesztésre lehet fordítani.
A mostani kormányzati elképzelésekben nem szerepel a közelmúltban megnyílt győr-péri, illetve az ősszel megnyíló pécs-pogányi légikikötő bevonása e konstrukcióba. Vadász László, a győr-péri repülőtér vezetője úgy véli, állami segítségre szükség lenne, ám ez nem feltétlenül a Budapest Airport közreműködését jelentené. Ferihegyen ugyanis egész más problémákkal találkoznak a szakemberek, mint amilyeneket vidéken kellene megoldaniuk. Már az is nagy segítség lenne, ha az állami szolgálatok - vám, határőrség, meteorológia - nem extra profitra törekedve nyújtanának szolgáltatásokat a repülőtereknek. Az idén egyébként a reptér üzemeltetése legalább 30 millió forint veszteséget fog jelenteni. Az ősszel megnyíló pécs-pogányi légikikötő fejlesztésének első üteme zárul le, ám a továbbfejlesztéshez egyelőre nincs pénz - közölte a városháza illetékese. Így valamilyen állami segítségre szükség lenne. Ám önmagában az üzemeltetés - a jelenleg rendelkezésre álló számítások szerint - nem lesz veszteséges.
