Túl sok a minivállalkozás

Magyarország már ma sem tartozik az olcsó bérű országok közé, s a helyzet az uniós csatlakozással még inkább változik majd. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az itteni fizetések rövid időn belül elérik a német és a francia alkalmazottak színvonalát, de erőteljesen közeledni fognak hozzá - emeli ki Stefan Gurszky, a Microsoft Business Solutions Kft. ügyvezető igazgatója.

A technológiai jellegű kihívásra, vagyis, hogy a munkaintenzív tevékenységet áttelepítő multik ne végleg vonuljanak ki, hanem hajlandóak legyenek a fejlesztésorientált üzleteiket idehozni, az oktatás célirányos átalakításával kell válaszolni. Ugyanakkor úgy látja, hogy a jövőben sok szolgáltatásorientált cég jelenhet meg Magyarországon, erre már ma is lehet jó néhány példát találni. A turizmusban is komoly lehetőségek vannak még - hangsúlyozza.

Az osztrák üzletember 1993-94 táján dolgozott először Magyarországon, majd néhány év szünet után tavaly alapított itt egy vállalatirányítási rendszerekkel foglalkozó szoftvercéget, a dán Navision magyarországi leányvállalatát. Ezt az anyacéggel együtt időközben megvásárolta a Microsoft, s ma Microsoft Business Solutions Kft. néven működik tovább.

A ma még növekvő gazdaságnak azonban a későbbiekben komoly gondot okozhat az - teszi hozzá -, hogy túlzottan sok a minivállalkozás, az egy-két főt foglalkoztató cég. Ezek túlélési esélyei igen kérdésesek, hiszen jövedelemtermelő képességük csak a szigorú önfenntartásra elegendő, növekedésre nem; hacsak nem ismerik fel időben, hogy erőiket egy nagyobb cégben egyesítve növelhetik a túlélés esélyét. Különösen sok lelkes, ám a szükséges üzleti érzék híján működő minivállalkozást lát a magyarországi informatikai piacon. E cégekkel még az is a baj, hogy mindent akarnak egy személyben csinálni, hardvert éppúgy, mint szoftvert vagy szolgáltatást. Biztosabb lenne a jövőjük, ha inkább egy jól kiválasztott célra koncentrálnának.

Azzal is számot kell vetni, hogy ma már egyre kisebb a kereslet Nyugaton az egyszerű programozók iránt, vagy ha van is, ma már a magyaroknál olcsóbbat is tudnak találni, mint az indiaiakat.

Stefan Gurszky ingázó, kétlaki életet élő menedzser. A magyar leányvállalat mellett még az osztrák érdekeltséget is irányítja, amelynek alapításában annak idején résztulajdonosként is érdekelt volt. A kétlakiságot egyébként nem tervezi hosszú távra, a magyar cégnél itteni vezetőre lesz szükség, aki még jobban ismeri a piacot, jól tud lobbizni.

A mostani világban el kell azt is fogadni - mondja -, hogy sok mindent nem láthat előre az ember. Ő se gondolta volna, hogy alig néhány hónappal idejövetele után a céget megveszi a Microsoft. Ami, siet hozzátenni, természetesen nagyon jó dolognak bizonyult. Az ismertebb név, a hatalmas szervezet jobban segíti a céget az érvényesülésben, a működésben pedig jelentős költségmegtakarítást hoz a szinergiák révén. A legnagyobb fegyvertény azonban, hogy a mostani nehéz időkben fenn tudott maradni. A vállalatirányítási piacon túl sok cég próbált megélni, köztük időközben nagy nevek is kihullottak, ilyen volt a jól ismert Baan.

Van most már arra is összehasonlítási alapja, milyen egy kisebb cégnél résztulajdonos vezetőnek lenni, és egy nagynál csak irányítani. Egy nagyobb vállalkozásnál nagyobb szervezettségre, több szabályra van szükség. Az előbbinél tisztában kell lenni, hogy csak magára számíthat az ember, s így nagyobb a kockázat, de a döntésekben nagyobb a szabadság is, s ha sikeres, többet kereshet.

Mint menedzser az évek során megtanult nemet is mondani és a feladatokat delegálni. A csapat maga minősíti a vezetőt. Ő azokat a beosztottakat kedveli, akik nem várják el tőle, hogy mindent részletesen előírjon a számukra, hanem kellően kreatívak és önállóak tudnak lenni. Olyan alkalmazottakat keresett mindig is, akik szinte vállalkozóként viszik a rájuk bízott feladatokat. Nem hisz abban, hogy a fizetés a legjobb motiváló eszköz, hanem tapasztalatai szerint sokkal többet nyomhat a latba éppen a fent említett önállóság.