Ismét lakossági szavazás a hulladékberuházásról

Október elején tartják meg a népszavazást Kartalon arról, hogy helyt adjon-e a település egy 99 térségbeli település hul-ladékgazdálkodási problémáit megoldó zöldberuházás központi létesítményét alkotó hulladéklerakónak. A referendum döntő fontosságú az összesen 6,6 milliárd forint értékű zöldberuházás sorsa szempontjából, ugyanis amennyiben a projekt kapcsán érintett önkormányzatoknak év végéig nem sikerül végleges helyet találni a létesítménynek, elveszhet az az összeg, amelyet az Európai Uniótól nyertek el a fejlesztésre. Ez esetben, külső források hiányában, az elkövetkező években kevés esély van a térség hulladékkezelésének átfogó rendezésére.

A brüsszeli döntéshozók 2002 novemberében az ISPA előcsatlakozási alapból ítéltek meg több mint 3 milliárd forint értékű támogatást az északkelet-Pest megyei projektre, három másik fejlesztési terv mellett, ám a pályázati feltételek között szerepelt, hogy a támogatás kifizetéséhez a döntést követően két éven belül be kell mutatni a kivitelezői szerződéseket az unió illetékeseinek.

A regionális hulladéklerakó az eredeti tervek szerint Püspökszilágyra került volna, de a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakvéleménye miatt ez az elképzelés nem valósulhatott meg, majd ezt követően a tartalék helyszínként jelentkező Sződön a helyi lakosság népszavazáson utasította el a beruházást. A projektet megvalósítani szándékozó települések által létrehozott önkormányzati társulás, valamint a szakmai hátteret biztosító Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) ezt követően Kosd vezetésével kezdett egyeztetéseket. Itt végül még a népszavazás megrendezéséig sem jutottak el, mivel a projekt ellenzői annyi tiltakozó aláírást gyűjtöttek össze, amely újabb kudarcot valószínűsített, s az önkormányzat ezt látva - a kilátásba helyezett anyagi kompenzáció ellenére - az elutasítás mellett döntött.

A már korábban is jelentkező Kartal Kosd kiesésével vált első számú lehetséges helyszínné. Mint Donáth Béla, a KVM miniszteri biztosa kérdésünkre elmondta: kedvező lakossági döntés esetén a kivitelezői tenderek kiírása előtt még a végleges megvalósíthatósági tanulmányokat, valamint költséghaszon-elemzéseket is ki kell dolgozni, mivel a pályázati anyag jelentős módosítását teszi szükségessé, hogy ellentétben a korábbi helyszínekkel, Kartal az érintett régió szélén helyezkedik el. Mindenesetre az előzetes számítások azt mutatják: a költségek növekedése a beruházásnál és az üzemeltetésnél sem haladja meg a 10 százalékot.

A végleges számításokat Brüszszelnek is be kell mutatni, s a kivitelezői pályázatokat a közösségi jóváhagyás után lehet megjelentetni. A tervek szerint erre jövő év elején kerülne sor, így 2004 őszére, a pályázati feltételeknek megfelelően, befejeződhet a kivitelezők kiválasztása. A beruházás keretében a főbb létesítmények megépítése egy-másfél évet vehet igénybe. A beruházással párhuzamosan felszámolásra kerülő korszerűtlen települési hulladéklerakók rekultivációja további másfél évig tart majd várhatóan, s ez utóbbi célra mehet el a projekt összes költségének 30 százaléka.

A projekt központi elemét alkotó regionális lerakó Kartal külterületén egy az önkormányzat által biztosítandó 20 hektáros területen helyezkedne el, s a szigetelt, másfél millió köbméter kapacitású létesítmény 20 évig lenne használatban. A rendszer részeként az újrahasznosítható anyagokat különválasztanák, majd a megmaradó hulladékot átrakóállomásokon tömörítenék, s ezt szállítanák Kartalra. Ennek megfelelően a részt vevő településeken összesen 13 hulladékudvart és 250 gyűjtőszigetet állítanának fel, emellett Szentendre és Vác mellett egy-egy átrakóállomást létesítenének, emellett az előbbi településen egy komposztálótelepet is építenének. A regionális hulladékkezelő lerakási díja egységes lesz. A létesítmény üzemeltetése, valamint a hulladék szállítása külön történik, így a hulladék szállítását az önkormányzatok végeztethetik saját, jelenleg is működő közszolgáltatójukkal vagy a lerakó jövőbeni üzemeltetőjével - fejtette ki Tóth Rozália, a KVM ISPA-projektmenedzsere.

Kartal, illetve az önkormányzati társulás között arról még folynak az egyeztetések, hogy a település mekkora anyagi kompenzációban részesüljön a beruházás befogadásáért. Várhatóan 300 millió forint körüli összeget tudnak majd erre a célra elkülöníteni. A 99 település közül eddig mintegy 35 csatlakozott az önkormányzati társuláshoz, emellett további több tucat helyről jelezték erre vonatkozó képviselő-testületi határozattal, hogy támogatják a projekt megvalósítását. A megfelelő számú önkormányzat csatlakozása nélkülözhetetlen, mivel az ISPA-támogatás felhasználásának pontos feltételeit tartalmazó pénzügyi megállapodás magyar részről csak akkor írható alá, ha a költségeken belül az önkormányzati önrész is biztosított. A 6,6 milliárd forint 10 százalékát ugyanis az önkormányzatoknak kell előteremteni. Az összeg a települések lakosságszámával arányosan oszlik majd el az önkormányzatok között.

Jóval bizonytalanabb, mi történik, ha a lakosság Kartalon is elutasítja a beruházás befogadását. Mindenesetre a kérdés nyitottságát jelzi, hogy a fejlesztés ellenzői múlt pénteken lakossági gyűlést tartottak Kartalon, ahol aláírásgyűjtést indítottak a népszavazás megrendezésének megakadályozása céljával. Újabb kudarc esetén lehetséges helyszínként további települések neve is felmerült, s több helyről előzetes megvalósíthatósági tanulmányokat is kértek, így van olyan elképzelés is, amely a regionális lerakó megépítése mellett egy hulladékégető felépítésével is számol. Ugyanakkor egy újabb település kiválasztása azzal fenyeget, hogy végképp tarthatatlanná válik a pályázati feltételekben megszabott 2004-es határidő, ami a Brüsszel által egyszer már megítélt támogatás elvesztésével fenyeget.

A másik lehetőség, hogy esetleg a térségben működő jelenlegi lerakók bővítésére alapozzák a hulladékkezelő rendszert. Ezt már a Brüsszelnek benyújtott pályázat előkészítése során is megvizsgálták, mivel a projekt által lefedett térség közelében az elmúlt években több új hulladéklerakó is épült. Akkor a szakértők úgy ítélték meg, hogy - a magas szolgáltatói árak vagy a kapacitásproblémák miatt - a meglévő létesítmények nem képesek hosszú távon kielégíteni a térség hulladékkezelési igényeit. Mindenesetre a KVM szakértői az elmúlt hónapokban ismét megvizsgáltak egy ilyen alternatívát, a várható beruházási és üzemeltetési költségeket is figyelembe véve. A vizsgálat a Csömörön és a Nógrádmarcalon működő lerakókra terjedt ki. Az előbbi lerakó kapcsán a létesítményt üzemeltető Ker-hu Kft., valamint a KVM között jelentős véleménykülönbség van abban, hogy melyik variáció mellett milyen gazdaságossági előnyök szólnak, emellett egy ilyen változat esetén - az időtényező mellett - számolni kell azzal is, hogy Brüsszel hozzájárulását adja-e az eredeti tervektől való ekkora mértékű eltérésre.